Iske
Iske (Ižkovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Nagymihályi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1430 |
Polgármester | Štefan Šipoš |
Irányítószám | 076 72 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | MI |
Népesség | |
Teljes népesség | 91 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 25 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 100 m |
Terület | 4,22 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 22″, k. h. 21° 57′ 11″ | |
Iske weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Iske témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Iske (más néven Iskefalva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
Nagykapostól 9 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es úttól délre. Tőle 2 km-re keletre található a Vajáni hőerőmű.
Története
Neve 1297-ből „Iske” alakban ismert először.[1] 1427-ben „Izke” néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ISKE. Elegyes magyar falu Ungvár Várm. földes ura Bánóczi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ung vize mellett, Pálótzhoz 1 mértföldnyire, Csicserhez sem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iske, magyar falu, Ungh vármegyében, a Laborcza mellett, N. Kaposhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 24 r., 47 g. kath., 424 ref., 8 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház; jó rét és föld; tava, s erdeje is van. Birják Horváth és Bánóczy örökösök. Ut. p. Ungvár.”[3]
1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. A Felvidék elcsatolásakor Csehszlovákia részévé vált, hivatalos nevét 1920-ban Ižka, majd 1927-ben Ižkovce névre szlovákosították. 1938-1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
1910-ben 278-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 120-an lakták: 111 magyar és 9 szlovák.
2011-ben 105 lakosából 88 magyar és 10 szlovák.
Neves személyek
- Itt született 1883. február 11-én Magda Sándor református püspök, teológus, egyházi író, 1934 és 1939 között a szlovákiai Tiszáninnei Református Egyházkerület püspöke.
- Itt született 1905. március 8-án Nyitrai Dezső református lelkész, etnográfus, publicista.
- Itt született 1935. május 14-én Révész Bertalan irodalomtörténész, egyetemi tanár, a tudományok kandidátusa, az MTA tagja.
- Itt született 1936. március 9-én Sipos Béla tanár.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.