Felmér
| Felmér (Felmer) | |
 | |
| A felméri főutca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Sáros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sáros |
| Irányítószám | 507217 |
| SIRUTA-kód | 41970 |
| Népesség | |
| Népesség | 480 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 465 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 43″, k. h. 25° 00′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 43″, k. h. 25° 00′ 44″ | |
 | |
| Felmér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felmér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felmér (románul Felmer, németül Felmern, szászul Falmern) falu Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
Fogarastól 17 km-re északkeletre fekszik.
Nevének eredete
Eredeti neve, a Velmér (először 1206-ban említik, Welmer alakban) szláv személynévből való (vö. Velimir). Mai neve a németben alakult ki. 1494-ben Felmar, 1534-ben Fölmer, 1733-ban Felmér, 1826-ban Fielmer, 1854-ben Felmern és Felmera alakban fordul elő.
Története
A 13. századtól kőhalomszéki szász falu volt. 1488-ban 34 gazdát, iskolamestert és malmot írtak össze. 1500-ból való az első adat román lakosáról. Itt gyilkoltatta meg 1534. augusztus 10-én Gritti Czibak Imre püspököt, erdélyi vajdát. Benkő József idejében evangélikus egyháza 182 férfit és 105 asszonyt számlált, és lakosai sok borsót termesztettek. 1848-ban 170 lakója halt meg kolerában. 1876 és 1950 között Nagyküküllő vármegyéhez tartozott. 1945 januárjában 94 felméri szászt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba, ahol 11-en haltak meg.
Mára szász lakossága nagyrészt elhagyta, házaikba cigányok költöztek. 1998-ban Ausztriában 475, Németországban 395, a környéken és Fogarason 65 felméri származású szász élt.
Népessége
- 1850-ben 1363 lakosából 722 volt német, 500 román és 141 cigány nemzetiségű; 722 evangélikus és 641 ortodox vallású.
- 1900-ban 1115 lakosából 648 volt román, 450 német és 16 magyar anyanyelvű; 647 ortodox és 448 evangélikus vallású.
- 2002-ben 460 lakosából 316 volt román, 131 cigány és 11 német nemzetiségű; 447 ortodox és 11 evangélikus vallású.
Látnivalók
- Romos állapotú szász evangélikus erődtemploma eredetileg román stílusban épült, a 15. században gótikus stílusban átépítették és erődítették. Tornya 1795-ben készült el. Védőfalát sokszög alakú tornyok erősítik. Mellé a védőfal egy szakasza helyén 1909-ben iskolát építettek.
Jegyzetek
- Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 546., 548. o. ISBN 973-26-0524-3
- Georg Welther: Zur Geschichte des Ortes. siebenbuerger.de
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Képek
-
Az erődtemplom és a szász iskola romjai -
A templom hátulról -
A templom oldalról -
A volt községháza
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}