Derekegyház
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Derekegyház | |||
 | |||
| Fő tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Szentesi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó István (KDNP-Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 6621 | ||
| Körzethívószám | 63 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1382 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′, k. h. 20° 22′Koordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 20° 22′ | |||
 Derekegyház
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Derekegyház weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Derekegyház témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Derekegyház község Csongrád-Csanád megye Szentesi járásában.
Fekvése
Szentestől 13, Hódmezővásárhelytől 26, Orosházától 24 kilométerre található település. Szomszédai: észak felől Szentes Lapistó nevű külterületi városrésze, kelet felől Nagymágocs, délkelet felől Székkutas, dél felől Hódmezővásárhely, délnyugat felől Mindszent, nyugat felől Szegvár, északnyugat felől pedig Szentes városa.
Megközelítése
Központja a 45-ös főút Szentes-Hódmezővásárhely közötti szakaszából kelet felé, Orosháza irányában (Nagymágocsra) kiágazó 4405-ös úton közelíthető meg; Tompahát nevű külterületi településrészére a 44 115-ös számú mellékút vezet. Közigazgatási területét érinti még, annak délnyugati szélén a Mindszentre vezető 4523-as út is.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint korai egyházas falu volt. A község nevét - korábbi feltételezés szerint - Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú, derék épület lehetett (derék + egyház). A templom maradványai a 19. század elején még láthatók voltak, az 1970-es évek elején sor került feltárására is. Az épület egyenes szentélyzáródású, a kor falusi templomainak méreteit mutatja, így mérete nem lehet a település nevének alapja. A település az 1241-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett benépesülni. A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), aztán végleg megsemmisült.
1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, tőle 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A település eredeti területét jogvita zárásaként három részre osztották. A Kórógytól északra eső földeket Szenteshez csatolták, délnyugati részét Szegvár kapta meg, míg a maradékon a Károlyi-uradalom egyik központját szervezték meg. A kastély, kastélykápolna és gazdasági épületek köré települt népesség főként mezőgazdasági tevékenységet folytatott: gabonafélék termesztése és kertészet. Ezen kívül pedig volt egy gőzerőre épített szeszgyár, amelyet juhmosásra is használtak, ugyanis juhtenyésztéssel is foglalkoztak.
1874-ben eszmei községként alakult Derekegyház a szétszórt puszták és majorok egyesítésével. A 20. század első felében határának felét – a téglagyárral együtt – a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető terület jelentős részén – abban a korban rendkívül modern megoldásként – különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. 1945-ben a volt Weiss Manfréd-féle nagybirtok hajós öntözésre berendezett területén állami gazdaság jött létre. 1962-ben több más egység összevonásával megalakult a Derekegyházi Állami Gazdaság, mely átalakult és napjainkra a Pankotai Agrár Részvénytársaság vette át. Fő ágazata a gabonatermesztés és az állattenyésztés, valamint 9 hektáron hideg fóliás kertészetet működtetnek.
A műemlék jellegű kastély 1769-ben épült, 1869-ben egy emeletet húztak rá, amit 1932-ben manzárd emelettel toldottak meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. A kastélyt tíz hektár őspark veszi körül. Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től szakosított szociális otthonnak ad helyet, amely a felnőtt korú súlyos értelmi fogyatékosok gondozására specializálódott. Jelenleg a hozzá tartozó parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű.
1860-ban római katolikus templom is épült a faluban.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Török Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Török Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Török Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Szabó István (független)[6]
- 2006–2010: Szabó István (független)[7]
- 2010–2014: Szabó István (független)[8]
- 2014–2019: Szabó István (független)[9]
- 2019-től: Szabó István (KDNP-Fidesz)[1]
Népesség
| Lakosok száma | 1618 | 1595 | 1584 | 1470 | 1385 | 1382 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 6,8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 40,5% (25% nem nyilatkozott).[11]
Címer leírás
Álló, ovális pajzs, a pajzs belső mezejét pajzstalpnál ezüst hullámpólya egyszer vágja. A pólya fölötti rész kék mezejében egyfejű, heraldikai tekintetben jobbra néző, kiterjesztett szárnyú arany sas áll. A pajzstalp zöld mezejében ezüst színű, egymásra szerkesztett WM monogram lebeg. A pajzs felső szélére ezüst gyöngyökből formált 9 ágú, arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok heraldikai nézetben: jobbról arany és kék, balról ezüst és vörös.
A Károlyi család
Derekegyház történetében meghatározó jelentőségű a nagykárolyi gróf Károlyi család.
Károlyi Sándor 1722-ben megvásárolta a török időkben pusztává vált területet, s megkezdte benépesítését. Károlyi Antal az 1760-as években uradalmi központtá fejlesztette, megépíttetve a későbbi település első jelentősebb épületét, a ma is álló barokk kastélyt. Károlyi Alajos elősegítette Derekegyház nagyközség 1874-ben történt megalakítását.
A község címerének megalkotásánál figyelembe vették a település és a Károlyi família történelmileg kialakult szoros kapcsolatát. Ezt tükrözi a címer formájának, színeinek, képeinek és díszítő elemeinek megválasztása.
A kiindulási alapot a Károlyi család 1712-ben nyert egyesített grófi címere, valamint a község által 1874-től használt hivatalos pecsétnyomó ábrája adta.
A község korabeli pecsétnyomóján egy ovális alakú pajzsban kiterjesztett szárnyú egyfejű sas látható, a pajzs felső szélén 9 ágú (gyöngyös) grófi rangkoronával. A sast és a koronát a Károlyiak egyesített grófi címeréből vette át a község, kifejezve ezzel a grófi családhoz való tartozását.
A hagyományra való tekintettel a címer megőrizte a pajzs alakját (ovális, tojásdad), s címerképként alkalmazva van a kiterjesztett szárnyú egyfejű sas, megőrizve a pajzs felső szélére helyezett rangkoronát is. Tekintettel arra, hogy a Károlyi uradalom későbbi tulajdonosára, a szociális érzékéről és jótékony alapítványairól ismert Weiss Manfréd nagyiparosra, valamint leszármazottaira máig is jó érzéssel emlékeznek vissza a község idősebb lakosai, a címerpajzs alján van megörökítve Weiss Manfréd közismert monogramja, amelyet a helyi téglagyárának termékein is alkalmazott.
A színek meghatározásánál szintén a hagyományt, valamint a heraldika szabályait tekintették mérvadónak. A Károlyi család címerében a széttárt szárnyú, fekete színű sast ezüst mezőben ábrázolták, ezért a pajzs alapszínéül az ezüstöt választották, megtartva a sas fekete színét is. A pajzs díszítésére szolgáló foszlányok színezése: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös A pajzstalp zöld, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét. A pajzsra helyezett korona abroncsa arany, a gyöngyökből képzett kilenc ága ezüst. A díszítésül szolgáló foszlányok színezése: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Nevezetességei
- Károlyi-kastély - az Árpád-kori települést a 16. század második felében háromszor pusztította végig a török, míg végleg pusztává lett. A birtokot 1765-től a gróf Károlyi-család rendezte be barokk-copf kastéllyal és gazdasági épületekkel.
- Derekegyházon hagyományosan minden év júliusában megrendezésre kerül a "Derekegyházi Palacsintafesztivál és Falunapok" című többnapos kulturális és gasztronómiai rendezvény.[12]
Jegyzetek
- ↑ a b Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Derekegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Derekegyház Helységnévtár
- ↑ Palacsintafesztivál | Derekegyház község hivatalos weblapja (magyar nyelven). derekegyhaz.hu. [2018. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
További információk
A Szentesi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
