Capeting-ház
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Capeting-dinasztia | |
 | |
| Alapító | Hugó francia király († 996) |
| Utolsó tag | Burgundiai Margit [1] († 1382) a család csak a közvetlen ágán halt ki 1382-ben, a mellékágak leszármazottai ma is élnek |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Capeting-dinasztia témájú médiaállományokat. | |
.svg)
A Capeting-ház Európa egyik legkiterjedtebb és egyik legősibb uralkodócsaládja. A dinasztia alapítója Capet Hugó (939-996), francia király. Manapság két ország trónján ülnek Capetingek, mindketten a család Bourbon-ágából származnak, VI. Fülöp spanyol király és Henrik luxemburgi nagyherceg.
Hatalmuk bázisa Franciaország volt; a Capetingek rendszeresítették azt a szokást a Francia Királyságban, hogy az uralkodót halála után annak elsőszülött fia kövesse a trónon, ugyanis a francia királyt addig választották. A Capetingek elsőszülött fiukat rendszerint még életükben királlyá koronázták, ezzel elkerülendő a leendő trónviszályokat. A Capeting királyok hatalma kezdetben erősen korlátozott volt, csupán saját birtokaik felett uralkodtak, a fennmaradó területek felett az azon a területen birtokos tartományurak gyakoroltak szinte korlátlan hatalmat, a királyi hatalom (a családi birtokoktól eltekintve) csupán névleges volt. II. Fülöp Ágost volt az, aki hódításai útján megszilárdította a központi hatalmat, majd IX. Lajos katonai és pénzügyi reformjai segítségével bevégezte elődje művét és megkezdte a feudális széttagoltság felszámolását. A XV. századra a francia király hatalma megdöntötte valamennyi tartományúr önkényét és kizárólagossá vált az országban.
Tabló
A francia királyok
