Vajkvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vajkvágása (Valkovce)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1382
Polgármester Ján Chrzan
Irányítószám 090 42
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség217 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület6,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vajkvágása (Szlovákia)
Vajkvágása
Vajkvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 21° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 20″, k. h. 21° 32′ 00″
Vajkvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajkvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vajkvágása (1899-ig Valykócz, szlovákul: Valkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 19 km-re délnyugatra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén 1325 után. Nevét Valkó nevű első bírájáról kapta. 1382-ben „Balkuagasa” néven írják. Az 1427-es adóösszeírás szerint 15 portája adózott a tarkői uradalomnak. 1449-ben „Walkwagasa”, 1451-ben „Walinthwaagasa” néven szerepel a korabeli forrásokban. Az Aba nemzetség birtoka volt. Későbbi birtokosai a Somosy, Széchy, Szirmay, Tachy családok. A 16. század elejére lakói elszegényedtek és zsellérsorba süllyedtek. Az 1543-as, 1567-es és 1588-as adóösszeírások szerint lakói csak egy, illetve két portáig adóztak. 1600-ban a bíró házán kívül 14 lakott jobbágyháza volt. 1787-ben 29 házában 200 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VALKÓCZ. Valkovce. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfy, és több Uraságok, fekszik Nyerjeshez közel, mellynek filiája; határja hegyes, legelője, és erdeje van.[2]

A 19. században a Dessewffy család tulajdonában találjuk. 1828-ban 40 háza és 311 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Valykócz, Sáros vmegyében, orosz falu, Radoma fil., 11 romai, 300 gör. kath., 6 zsidó lak. Jó rét, legelő, erdő. F. u. többen. Van itt derék vizimalom is. Ut. post. Bártfa.[3]

1850 és 1890 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Későbbi lakói Felsővízköz és Girált üzemeiben dolgoztak. Az első világháborúban bár a front megközelítette, a falu nem szenvedett károkat. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 190, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

1921-ben 177 lakost számláltak itt, közülük 161 ruszin nemzetiségű volt.

2001-ben 237 lakosából 222 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 231 lakosából 196 szlovák és 23 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1750-ben épült késő barokk stílusban. Később többször átépítették, 1968-ban megújították. Anyakönyveit 1830-óta vezetik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]