Cigla
| Cigla | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Bodrucký | ||
| Irányítószám | 086 37 (pošta Šarišské Čierne) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 330 m | ||
| Terület | 4,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 32″, k. h. 21° 23′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 32″, k. h. 21° 23′ 48″ | |||
| Cigla weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cigla témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cigla (szlovákul: Cigla, ukránul: Cihla) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut a német jog alapján alapították. 1427-ben az adóösszeírásban „Cekla” alakban említik először, ekkor 44 adózó portája volt. 1492-ben „Czygla” a neve. Makovica várának uradalmához tartozott. A 16. században a Serédy család birtoka. A 15. században egy lengyel támadás után elnéptelenedett. 1711-ben is néptelen volt a kuruc háborúk és járványok következtében. 1787-ben 40 házában 229 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZIGLA. Csigla. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Vidara vize mellett, Zborovtol egy, és 1/4. mértföldnyire, gazdag esztendőben terem a’ földgye öszi gabonát is, réttye jó, erdeje elég, de más fogyatkozásaira nézve, harmadik Osztálybéli.”[2]
A 19. században a Batek családé. 1828-ban 43 háza és 322 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czigla, orosz falu, Sáros vármegyében, Zboróhoz keletre 1 1/2 órányira, a galicziai országutban: 10 r., 295 g. kath., 17 zsidó lak. Két savanyuviz-forrás. Vizimalom. A makoviczi urad. tartozik.”[3]
1912 és 1926 között malom működött a községben. 1916-ban a hadi események során a fél falu leégett. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1921 és 1930 között fűrésztelepe is volt a falunak. Lakói részben a kelet-szlovákiai ipari üzemekben dolgoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 178, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 88 lakosából 64 szlovák és 19 ruszin volt.
2011-ben 108 lakosából 59 szlovák és 37 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
