Dolgonya
Dolgonya (Dlhoňa) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Felsővízközi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1618 | ||
Polgármester | Jaroslav Sadiv | ||
Irányítószám | 090 02 (pošta Kružlová) | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | SK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 92 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 355 m | ||
Terület | 8,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dolgonya témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dolgonya (szlovákul: Dlhoňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 12 km-re északra, a Ladomér-patak és a lengyel határ között fekszik. Külterülete Lengyelország határáig ér.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOLHONYA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, határja meglehetős termékenységű, réttye, legelője jó, fája elég; de mivel határja néhol soványos, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dolhonya, Sáros v. orosz falu a makoviczi uradal. Duplin fil. 5 romai, 170 g. kath., 5 zsidó lak. Ut. p. Orlik.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
---|---|---|---|---|
Emberek száma: | 68 | 69 | 75 | 92 |
Eltérés: | +1,47 % | +8,69 % | +22,66 % |
Év: | 2023. | 2024. |
---|---|---|
Emberek száma: | 89 | 92 |
Eltérés: | +3,37 % |
1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 69 lakosából 56 szlovák 7 ruszin és 4 ukrán volt.
2011-ben 69 lakosából 63 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)