Ladomérmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ladomérmező (Krajná Poľana)
Krajna Polana.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1618
Polgármester Jozef Feciľak
Irányítószám 090 05
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség210 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
Terület2,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladomérmező (Szlovákia)
Ladomérmező
Ladomérmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 41′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 41′ 10″
Ladomérmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomérmező témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladomérmező (1899-ig Krajnó-Polyána, szlovákul: Krajná Poľana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 14 km-re északkeletre, a Ladomér-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1599-ben említik először. A falu akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 16. században ruszinokkal telepítették be. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Polona alias Polianka Krainaj” néven említik. 1712-ben a járványok és nélkülözések következtében elnéptelenedett. 1787-ben 14 házában 98 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYÁNA. Krajna Polyána. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Bártfához két mértföldnyire, határja hegyes, és néhol nehéz mivelésű, más része meglehetős termésű, fájok, legelőjök, réttyek van, második osztálybéli.[2]

1828-ban 20 háza volt 162 lakossal, akik állattartással, faárukészítéssel, szövéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől lakói közül sokan elköltöztek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyana (Krajna), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 13 romai, 135 gör. kath., 14 zsidó lak. Ut. post. A.-Komarnyik.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 247, többségben ruszin lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 245 lakosából 226 szlovák és 18 ruszin volt.

2011-ben 213 lakosából 157 szlovák és 38 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1924-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Fennmaradt része egy, a 18. század második feléből származó barokk oltár.
  • Katonai temetőjében 1 orosz és 38 ismeretlen osztrák-magyar katona nyugszik, akik 1914-ben estek el a környékbeli harcokban.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]