Mérgesvágása
| Mérgesvágása (Nová Polianka) | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Ján Barvirčák | ||
| Irányítószám | 089 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 344 m | ||
| Terület | 5,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérgesvágása témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mérgesvágása (1899-ig Mergeska, szlovákul: Nová Polianka, korábban Mergeška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben 340 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut a 14. század végén alapították, 1414-ben „Mergusvagasa”, „Mergesuagas” néven említik először. A makovicai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 17 adózó portája volt. 1787-ben 31 házában 225 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÉRGESKE. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, fája van mind a’ két féle, földgye középszerű.”[2]
1828-ban 33 háza és 259 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mérgeska, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Dublin fil., 2 rom., 253 g. kath., 5 zsidó lak. Görög anyaszentegyház.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 62 | 57 | 76 | 74 |
| Különbség | -8,06 % | +33,33 % | -2,63 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 71 | 74 |
| Eltérés | +4,22 % |
1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 62 lakosából 32 szlovák, 17 ruszin és 12 ukrán volt.
2011-ben 79 lakosából 56 szlovák és 12 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma eredetileg 1766-ban épült, 1961-ben azonban lebontották. A templomot eredeti állapotában 1986-ban építették fel újra a felsővízközi ukrán-rutén kultúra szabadtéri múzeumában. Ikonosztáza a 18. század első feléből, Jobbos község templomából származik. A múzeumként szolgáló épületet 1993-ban újra felszentelték és azóta istentiszteleteket is tartanak benne.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)

