Mérgesvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mérgesvágása (Nová Polianka)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Ján Barvirčák
Irányítószám 089 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség72 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság344 m
Terület5,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mérgesvágása (Szlovákia)
Mérgesvágása
Mérgesvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 20° 09′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 06″, k. h. 20° 09′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérgesvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mérgesvágása, (1899-ig Mergeska, szlovákul: Nová Polianka, korábban Mergeška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 79 lakosából 56 szlovák és 12 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben 340 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 14. század végén alapították, 1414-ben "Mergusvagasa, Mergesuagas" néven említik először. A makovicai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 17 adózó portája volt. 1787-ben 31 házában 225 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 259 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "MÉRGESKE. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, fája van mind a’ két féle, földgye középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Mérgeska, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Dublin fil., 2 rom., 253 g. kath., 5 zsidó lak. Görög anyaszentegyház."[3]

1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

2001-ben 62 lakosából 32 szlovák és 17 ruszin és 12 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus fatemploma eredetileg 1766-ban épült, 1961-ben azonban lebontották. A templomot eredeti állapotában 1986-ban építették fel újra a felsővízközi ukrán-rutén kultúra szabadtéri múzeumában. Ikonosztáza a 18. század első feléből Jobbos község templomából származik. A múzeumként szolgáló épületet 1993-ban újra felszentelték és azóta istentiszteleteket is tartanak benne.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]