Sósfüred

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sósfüred (Šarišský Štiavnik)
A község látképe
A község látképe
Sósfüred címere
Sósfüred címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Michal Kimák
Irányítószám 090 42
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség292 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Terület5,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sósfüred (Szlovákia)
Sósfüred
Sósfüred
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 21° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 21° 34′ 00″
Sósfüred weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sósfüred témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sósfüred, (1899-ig Scsavnyik, szlovákul: Šarišský Štiavnik, németül: Schawnik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 296 lakosából 221 szlovák, 51 ruszin és 3 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 14 km-re délre a Radomka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1414-ben említik először, amikor Zsigmond király a makovicai uradalommal együtt Czudar családnak adta. A település alapítása azonban csak a 16. században történt. Faluként történt írásos említése 1567-ből származik "Chawnyk" alakban. 1572-ben "Sczawnik", 1786-ban "Slawnik" alakban említik a korabeli források. 1600-ban 16 portát számláltak a faluban. 1787-ben 29 házában 208 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 307 lakosa volt, akik főként állattartással, szénégetéssel foglalkoztak. Az itteni gyógyhatású vizet a 17. század végétől említik írásos dokumentumok. Fürdőjét a 18. században a Szirmayak építtették.

Vályi András szerint "Schavnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Sztropkóhoz 2 órányira, egy kopasz hegyekkel körülvétetett völgyben: 18 r. 300 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Van itt egy kénköves savanyúviz forrás, és fördő. A víz alkotórésze: szén-savany-szesz, szénsavany-natron v. lúgsó; kevés mészföld, és szénsavany vas. F. u. Szirmay János."[2]

Fényes Elek szerint "Schavnik, orosz falu, Sáros vmegyében, Sztropkóhoz 2 órányira, egy kopasz hegyekkel körülvétetett völgyben: 18 r. 300 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Van itt egy kénköves savanyúviz forrás, és fördő. A víz alkotórésze: szén-savany-szesz, szénsavany-natron v. lúgsó; kevés mészföld, és szénsavany vas. F. u. Szirmay János."[3]

1910-ben 173, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 292 lakosából 241 szlovák, 42 ruszin és 6 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település gyógyfürdőjéről nevezetes, fürdőépülete a 19. század közepén épült.
  • Görögkatolikus fatemplomának fennmaradt harangtornya. A templom 1773-ban épült, 1927-ben lebontották.
  • Görögkatolikus templomának ikonosztáza a 18. század második felében készült.
  • A templom 17. századi ikonosztázának egyes darabjai a bártfai múzeumban láthatók.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]