Kerekrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerekrét (Okrúhle)
Okruhle.jpg
Kerekrét címere
Kerekrét címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Martin Jech
Irányítószám 090 42
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség624 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület14,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerekrét (Szlovákia)
Kerekrét
Kerekrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 33′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 21° 33′ 05″
Kerekrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekrét témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kerekrét, (szlovákul: Okrúhle) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 648 lakosából 603 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 16 km-re délre a Radomka-patak partján fekszik. Sápony tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A település területe már a kőkorszak végén és a bronzkor elején is lakott volt. Az itt talált halomsírok a kelet-szlovákiai csoporthoz tartoznak. A mai település a radomai uradalom területén keletkezett és a makovicai uradalomhoz tartozott. 1394-ben "Kerekreth" alakban említik először. 1427-ben 45 portája adózott. A 15. század végén a lengyelek támadása következtében elnéptelenedett. A 17. században a Rákócziak, később az Aspermont és Szirmay családok voltak a földesurai. 1684-ben egy földszintes kő udvarházat említenek itt, amely az Erdődyek tulajdona. 1787-ben 47 házában 392 lakos élt. 1828-ban 49 háza és 369 lakosa volt. Lakói fuvarozással, gabonakereskedelemmel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Később főként a nagybirtokokon dolgoztak, de sokan kivándoroltak az országból. 1945-ig szeszfőzde és gőzfűrész üzemelt itt.

Vályi András szerint "KEREKRÉT Okruchha. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai Poturnyai, és G. Szirmay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Radomának szomszédságában, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, fája, és legelője vagyon, keresztre is módgya a’ Sztropkoi só háznál."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kerekrét, (Okruhle), Sáros vmegyében, tót falu, Radoma fil. 279 római, 38 g. kath., 8 evang., 9 zsidó lak. Ut. p. Bártfa." [1]

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott. Későbblakói Girált, Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak.

A hozzá tartozó Sápony területe is lakott volt már kőkorszakban is. 1567-ben "Sapynecz" néven emlytik először. A makovicai uradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, fuvarozással foglalkoztak. 1787-ben 24 háza és 168 lakosa volt. 1828-ban 23 házában 215-en laktak. A 19. század közepétől sokan kivándoroltak a faluból. Sáponyt 1965-ben csatolták Kerekréthez.

Vályi András szerint "SAPINECZ. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Potornyai Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban; határja meglehetős, fája, legelője van."[2]

Fényes Elek szerint "Sapinecz, orosz falu, Sáros vmegyében, Radoma fiókja: 3 r., 210 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. Szirmay János. Ut. posta Bartfa, 2 óra."[3]

2001-ben 651 lakosából 641 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1902-ben épült a korábbi, 1750 körül épített templom helyén.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]