Kapisó
Kapisó (Kapišová) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Felsővízközi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1548 | ||
Polgármester | Pavol Fek | ||
Irányítószám | 090 01 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | SK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 450 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 259 m | ||
Terület | 6,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 20′ 42″, k. h. 21° 35′ 42″49.345000°N 21.595000°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 42″, k. h. 21° 35′ 42″49.345000°N 21.595000°E | |||
Kapisó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapisó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kapisó (szlovákul: Kapišová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 5 km-re északra, a Kapisói-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1548-ban „Capyssowa” alakban említik először. Tarkő várának uradalmához tartozott. 1711-ben lakói elmenekültek és elnéptelenedett. A 18. században fűrésztelep működött a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 40 házában 249 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KAPISOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához egy mértföldnyire, Dupsinhoz sem meszsze, mellynek filiája, határja közép nemű, fája van, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
1828-ban 46 háza volt 342 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kapissó, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradal., Duplon fil. 32 római, 300 g. kath., 2 evang., 9 zsidó lak. Nagy erdő, tehenészet. Ut. post. Orlik.”[3]
Erdőgazdaságát és fűrészüzemét 1912-ben alapították. 1914–1915-ben a falu területén súlyos összecsapások voltak az orosz és osztrák-magyar haderő között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944 októberében a duklai hadműveletek során a falu majdnem teljesen megsemmisült. A háború után újjáépítették.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 228, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 381 lakosából 320 fő szlovák, 38 cigány és 16 ruszin volt.
2011-ben 411 lakosából 259 fő szlovák, 72 ruszin és 63 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1892-ben épült.
- A duklai tankcsata emlékműve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.