Mikevágása
| Mikevágása (Mičakovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1390 | ||
| Polgármester | Pavel Andrijko | ||
| Irányítószám | 087 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 179 m | ||
| Terület | 4,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 31′ 00″49.091667°N 21.516667°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 31′ 00″49.091667°N 21.516667°E | |||
| Mikevágása weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikevágása témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mikevágása (1899-ig Micsák, szlovákul: Mičakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Girálttól 2 km-re délre, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.
Története
[szerkesztés]1390-ben „Mikeuagasa” néven említik először. 1394-ben „Mychkwagasa”, 1414-ben „Michak” alakban szerepel. Csicsva várának tartozéka volt, majd 1493-tól a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1720-ban lakatlanként szerepelt a település. 1787-ben 13 háza és 85 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MICSAK. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kádas Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Hanusfalvához 1, Kobulnyiczához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, földgye agyagos, és ritka, követses, erdeje bikkes, szőleje nints, rét nélkűl szűlkölködik, piatza Sztropkón, és Hanusfalván.”[2]
1828-ban 15 házában 133 lakosa élt, akik főként földműveléssel, szénégetéssel, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Micsák, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Karácsonmező fil. 12 r., 78 g. kath., 42 evang., 4 zsidó lak., 240 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”[3]
A 19. század végén sok lakosa kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 125 | 124 | 144 | 120 |
| Eltérés: | -0,8 % | +16,12 % | -16,66 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 124 | 120 |
| Eltérés: | -3,22 % |
1910-ben 105, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 132 lakosából 131 szlovák volt.
2011-ben 150 szlovák lakta.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
