Mikevágása
| Mikevágása (Mičakovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1390 |
| Polgármester | Pavel Andrijko |
| Irányítószám | 087 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 4,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mikevágása
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 31′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mikevágása, (1899-ig Micsák, szlovákul: Mičakovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 150 szlovák lakosa volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Girálttól 2 km-re délre a Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.
Története[szerkesztés]
1390-ben "Mikeuagasa" néven említik először. 1394-ben Mychkwagasa, 1414-ben "Michak" alakban szerepel. Csicsva várának tartozéka volt, majd 1493-tól a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1720-ban lakatlan volt a település. 1787-ben 13 háza és 85 lakosa volt. 1828-ban 15 házában 133 lakosa élt, akik főként földműveléssel, szénégetéssel, vászonszövéssel foglalkoztak. A 19. század végén sok lakosa kivándorolt.
Vályi András szerint "MICSAK. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kádas Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Hanusfalvához 1, Kobulnyiczához 1/2 órányira, hegyes határja három nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, földgye agyagos, és ritka, követses, erdeje bikkes, szőleje nints, rét nélkűl szűlkölködik, piatza Sztropkón, és Hanusfalván." [2]
Fényes Elek szerint "Micsák, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Karácsonmező fil. 12 r., 78 g. kath., 42 evang., 4 zsidó lak., 240 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Eperjes." [3]
1910-ben 105, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
2001-ben 132 lakosából 131 szlovák volt.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
