Molnárvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Molnárvágása (Mlynárovce)
Molnárvágása látképe
Molnárvágása látképe
Molnárvágása címere
Molnárvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Peter Kidala
Irányítószám 090 16
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség215 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület11,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Molnárvágása (Szlovákia)
Molnárvágása
Molnárvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnárvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Molnárvágása (1899-ig Mlinarócz, szlovákul: Mlynárovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 221 lakosából 204 szlovák és 12 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 11 km-re délnyugatra az Alacsony-Beszkidekben 290 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 14. században a radomai uradalom területén keletkezett. 1414-ben "Molnarwagasa" néven említik először. 1427-ben 30 adózó portája volt, ekkor a Cudar család makovicai uradalmához tartozott. 1787-ben 60 házábn 417 lakost számláltak. 1828-ban 54 háza volt 415 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. század második felében többen kivándoroltak.

Vályi András szerint "MLINARÓCZ. Mlinarovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Bártához 1 1/2 órányira, határja hegyes, és soványas."[2]

Fényes Elek szerint "Mlinarocz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Kurima fil., 23 rom., 384 görög kath., 5 zsidó lak. Gör anyaszentegyház. Ut. p. Orlik."[3]

1910-ben 347, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. Az első világháború során a falu súlyos károkat szenvedett, lakói közül sokan elmenekültek. Ma lakói többnyire a környék üzemeiben dolgoznak.

2001-ben 228 lakosából 217 szlovák és 10 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1877-ben épült.
  • Kápolnája 1890-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]