Alsómerse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsómerse
Nizny Mirosov.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Polgármester Darina Keselicová
Irányítószám 090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség269 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület6,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómerse (Szlovákia)
Alsómerse
Alsómerse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 26′Koordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 26′
Alsómerse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómerse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsómerse (szlovákul: Nižný Mirošov, ukránul: Nyizsnij Mirosziv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 10 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1567-ben „Also Meraso” néven említik először. 1572-ben „Alsso Myresso”, 1618-ban „Also Miroso” alakban szerepel a forrásokban. Makovica várának uradalmához tartozott. 1787-ben 54 házában 296 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Mirosa. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Meszticskához 3/4 órányira, földgyeik soványak, legelője, és fája tűzre elég van.[2]

1828-ban 47 háza és 356 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, és idénymunkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbánya működött a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Mirossó, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil., 18 rom., 1136 gör. kath., 6 zsidó lak. F. Mirossón görög kath. plebánia van. Ut. p. Orlik.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A háború után sokan elköltöztek a községből. A második világháború során súlyos károkat szenvedett. A faluban fűrésztelep és malom működött. Lakóinak többsége a mezőgazdaságból élt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 319, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 249 lakosából 167 szlovák 66 ruszin és 12 ukrán volt.

2011-ben 246 lakosából 150 szlovák, 70 ruszin és 12 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]