Felsőfenyves
| Felsőfenyves (Vyšná Jedľová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1559 |
| Polgármester | Miroslav Čepan |
| Irányítószám | 089 01 (pošta Svidník) |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 189 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 312 m |
| Terület | 5,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″ | |
| Felsőfenyves weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfenyves témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőfenyves (1899-ig Felső-Jedlova, szlovákul: Vyšná Jedľová, ukránul: Visnya Jadlova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek északkeleti részén, 310 m magasan fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu 1559-ben keletkezett, amikor a makovicai váruradalom birtokosa, Serédy Gáspár birtokán új települést alapított és ide rutén pásztorokat telepített. Az új települést „Oroz Wyfalw” alakban említik először, a 16. században kis falucska volt. 1572-ben „Felsso Jedlowa”, 1618-ban „Felsö Iadlowa” néven szerepel, ekkor 4 háztartás volt a faluban. Névelőtagja Alsó-Jedlovától különböztette meg. A 16-17. században a makovicai uradalom tartozéka volt. 1713-1714-ben elnéptelenedett. 1786-ban 36 házában 224 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Jedlova. Tót faluk Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai oroszok, legelője nagy, fája van, határja sovány.”[2]
1828-ban 30 háza és 237 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jedlova (Felső), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 11 r., 223 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, de lakóinak egy része már a környék ipari üzemeiben és Kassán dolgozik.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 226, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 173 lakosából 87 ruszin, 72 szlovák és 13 ukrán volt.
2011-ben 198 lakosából 103 szlovák és 80 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus templomát 1828-ban építették. 1921-ben és 1964-ben megújították.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
