Felsőfenyves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőfenyves (Vyšná Jedľová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1559
PolgármesterMiroslav Čepan
Irányítószám089 01 (pošta Svidník)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség189 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság312 m
Terület5,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″
Felsőfenyves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfenyves témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőfenyves (1899-ig Felső-Jedlova, szlovákul: Vyšná Jedľová, ukránul: Visnya Jadlova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek északkeleti részén, 310 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 1559-ben keletkezett, amikor a makovicai váruradalom birtokosa, Serédy Gáspár birtokán új települést alapított és ide rutén pásztorokat telepített. Az új települést „Oroz Wyfalw” alakban említik először, a 16. században kis falucska volt. 1572-ben „Felsso Jedlowa”, 1618-ban „Felsö Iadlowa” néven szerepel, ekkor 4 háztartás volt a faluban. Névelőtagja Alsó-Jedlovától különböztette meg. A 16-17. században a makovicai uradalom tartozéka volt. 1713-1714-ben elnéptelenedett. 1786-ban 36 házában 224 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Jedlova. Tót faluk Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai oroszok, legelője nagy, fája van, határja sovány.[2]

1828-ban 30 háza és 237 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jedlova (Felső), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 11 r., 223 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, de lakóinak egy része már a környék ipari üzemeiben és Kassán dolgozik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 226, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 173 lakosából 87 ruszin, 72 szlovák és 13 ukrán volt.

2011-ben 198 lakosából 103 szlovák és 80 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus templomát 1828-ban építették. 1921-ben és 1964-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]