Felsőfenyves
| Felsőfenyves (Vyšná Jedľová) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1559 | ||
| Polgármester | Miroslav Čepan | ||
| Irányítószám | 089 01 (pošta Svidník) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 185 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 312 m | ||
| Terület | 5,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Felsőfenyves weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfenyves témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőfenyves (1899-ig Felső-Jedlova, szlovákul: Vyšná Jedľová, ukránul: Visnya Jadlova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek északkeleti részén, 310 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu 1559-ben keletkezett, amikor a makovicai váruradalom birtokosa, Serédy Gáspár birtokán új települést alapított és ide rutén pásztorokat telepített. Az új települést „Oroz Wyfalw” alakban említik először, a 16. században kis falucska volt. 1572-ben „Felsso Jedlowa”, 1618-ban „Felsö Iadlowa” néven szerepel, ekkor 4 háztartás volt a faluban. Névelőtagja Alsó-Jedlovától különböztette meg. A 16-17. században a makovicai uradalom tartozéka volt. 1713-1714-ben elnéptelenedett. 1786-ban 36 házában 224 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Jedlova. Tót faluk Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai oroszok, legelője nagy, fája van, határja sovány.”[2]
1828-ban 30 háza és 237 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jedlova (Felső), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 11 r., 223 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, de lakóinak egy része már a környék ipari üzemeiben és Kassán dolgozik.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 189 | 188 | 193 | 185 |
| Különbség | -0,52 % | +2,65 % | -4,14 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 181 | 185 |
| Eltérés | +2,20 % |
1910-ben 226, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 173 lakosából 87 ruszin, 72 szlovák és 13 ukrán volt.
2011-ben 198 lakosából 103 szlovák és 80 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus templomát 1828-ban építették. 1921-ben és 1964-ben megújították.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

