Felsőfenyves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőfenyves (Vyšná Jedľová)
Vysna Jelova.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1559
Polgármester Miroslav Čepan
Irányítószám 089 01 (pošta Svidník)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 198 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 312 m
Terület 5,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőfenyves (Szlovákia)
Felsőfenyves
Felsőfenyves
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 52″, k. h. 21° 32′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfenyves témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőfenyves, (1899-ig Felső-Jedlova, szlovákul: Vyšná Jedľová, ukránul: Visnya Jadlova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 198 lakosából 103 szlovák és 80 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra az Alacsony-Beszkidek északkeleti részén 310 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu 1559-ben keletkezett, amikor a makovicai váruradalom birtokosa Serédy Gáspár birtokán új települést alapított és ide rutén pásztorokat telepített. Az új települést Oroz Wyfalw alakban említik először, a 16. században kis falucska volt. 1572-ben "Felsso Jedlowa", később 1618-ban "Felsö Iadlowa" néven szerepel, ekkor 4 háztartás volt a faluban. Névelőtagja Alsó-Jedlovától különböztette meg. A 16-17. században a makovicai uradalom tartozéka volt. 1713-1714-ben elnéptelenedett. 1786-ban 36 házában 224 lakosa élt. 1828-ban 30 háza és 237 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Jedlova. Tót faluk Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai oroszok, legelője nagy, fája van, határja sovány." [2]

Fényes Elek szerint "Jedlova (Felső), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 11 r., 223 g. kath., 15 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház" [3]

1910-ben 226, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, de lakóinak egy része már a környék ipari üzemeiben és Kassán dolgozott.

2001-ben 173 lakosából 87 ruszin, 72 szlovák és 13 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görög katolikus templomát 1828-ban építették. 1921-ben és 1964-ben megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]