Mészégető
| Mészégető (Vápeník) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1600 |
| Polgármester | Jaroslav Krajkovič |
| Irányítószám | 090 02 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 39 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 402 m |
| Terület | 3,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mészégető
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészégető témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mészégető (1899-ig Vapenik, szlovákul: Vápeník, ukránul: Vapenik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 13 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek északi részén, a lengyel határ mellett 448 m magasan fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu 1573 és 1598 között a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1600-ban említik először „Vapene Uiszeswidnicze” néven. 1618-ban már két településből, Alsó- és Felső-Wapennikből állt. A két település 1697 előtt olvadt össze. 1713-1714-ben csaknem teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 26 házában 159 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAPENIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 órányira; határja sovány, fája elég van.”[2]
1828-ban 26 ház és 208 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdaságal, bognár és asztalosmesterséggel, állatartással foglalkoztak. A 19. század közepétől sokan kivándoroltak a faluból.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vapenik, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 11 romai, 195 g. kath., 13 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Ut. p. Orlich.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 147, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 52 lakosából 24 ruszin és 23 szlovák volt.
2011-ben 41 lakosából 23 szlovák és 15 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Ortodox temploma 1888-ban épült.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
