Mészégető
| Mészégető (Vápeník) | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1600 | ||
| Polgármester | Jaroslav Krajkovič | ||
| Irányítószám | 090 02 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 36 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 402 m | ||
| Terület | 3,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Mészégető weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészégető témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mészégető (1899-ig Vapenik, szlovákul: Vápeník, ukránul: Vapenik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsővízköztől 13 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek északi részén, a lengyel határ mellett 448 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu 1573 és 1598 között a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1600-ban említik először „Vapene Uiszeswidnicze” néven. 1618-ban már két településből, Alsó- és Felső-Wapennikből állt. A két település 1697 előtt olvadt össze. 1713-1714-ben csaknem teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 26 házában 159 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAPENIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 órányira; határja sovány, fája elég van.”[2]
1828-ban 26 ház és 208 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdasággal, bognár és asztalosmesterséggel, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepétől sokan kivándoroltak a faluból.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vapenik, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 11 romai, 195 g. kath., 13 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Ut. p. Orlich.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 62 | 46 | 42 | 36 |
| Különbség | -25,80 % | -8,69 % | -14,28 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 37 | 36 |
| Eltérés | -2,70 % |
1910-ben 147, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 52 lakosából 24 ruszin és 23 szlovák volt.
2011-ben 41 lakosából 23 szlovák és 15 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ortodox temploma 1888-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Mészégető Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2012. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

