Mészégető
| Mészégető (Vápeník) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1600 | ||
| Polgármester | Jaroslav Krajkovič | ||
| Irányítószám | 090 02 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 37 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 402 m | ||
| Terület | 3,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.391667°N 21.541667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.391667°N 21.541667°E | |||
| Mészégető weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészégető témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Mészégető (1899-ig Vapenik, szlovákul: Vápeník, ukránul: Vapenik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 13 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek északi részén, a lengyel határ mellett 448 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu 1573 és 1598 között a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1600-ban említik először „Vapene Uiszeswidnicze” néven. 1618-ban már két településből, Alsó- és Felső-Wapennikből állt. A két település 1697 előtt olvadt össze. 1713-1714-ben csaknem teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 26 házában 159 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAPENIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 órányira; határja sovány, fája elég van.”[2]
1828-ban 26 ház és 208 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdasággal, bognár és asztalosmesterséggel, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepétől sokan kivándoroltak a faluból.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vapenik, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 11 romai, 195 g. kath., 13 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Ut. p. Orlich.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 62 | 47 | 41 | 37 |
| Eltérés: | -24,19 % | -12,76 % | -9,75 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 37 | 37 |
| Eltérés: | +0 % |
1910-ben 147, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 52 lakosából 24 ruszin és 23 szlovák volt.
2011-ben 41 lakosából 23 szlovák és 15 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Ortodox temploma 1888-ban épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
