Végrosztoka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Végrosztoka (Roztoky)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1435
Polgármester Martin Jurkovič
Irányítószám 090 11
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 345 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 366 m
Terület 11,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végrosztoka (Szlovákia)
Végrosztoka
Végrosztoka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″
Végrosztoka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Végrosztoka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végrosztoka, (szlovákul: Roztoky, ukránul Roztoki) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 345 lakosából 168 roma, 88 szlovák és 65 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra a lengyel határ mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.

Története[szerkesztés]

1435-ben "Roztoka" néven említik először, Makovica várának uradalmához tartozott. Ez az első település valószínűleg a 16. században elpusztult. A mai települést 1573 és 1598 között alapították és ruszinokkal telepítették be. A 17. század elején már közepes nagyságú falu ortodox templommal, parókiával, a soltész házával és 11 jobbágytelekkel. Több nemes család birtoka volt. A 18. században lakói gabonatermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 54 háza és 335 lakosa volt. 1828-ban már 70 ház volt 522 lakossal. A 20. század elején sok lakosa emigrált.

Vályi András szerint " ROSZTOKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai katolikusok, és többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 mértföldnyire; határjában legelője, és fája tűzre van, de termő földgye sovány." [2]

Fényes Elek szerint " Rosztóka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 9 romai, 543 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. F. Orlich." [3]

1910-ben 414, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1944-ben a front elől a németek evakuálták a községet. A falu 70 százaléka megsemmisült, 37 ház teljesen leégett, 57 pedig súlyos károkat szenvedett. 1945. január 19-én szabadult fel, a háború után lakói közül 214 személy vándorolt ki Ukrajnába. Lakói főként Kassa üzemeiben dolgoznak.

2001-ben 294 lakosából 206 szlovák és 69 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1848-ban épült késő barokk stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.