Szobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szobos (Soboš)
Szobos látképe
Szobos látképe
Szobos címere
Szobos címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Ivana Ivančová
Irányítószám 090 42
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 147 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 216 m
Terület 7,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szobos (Szlovákia)
Szobos
Szobos
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 21° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 45″, k. h. 21° 33′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobos témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szobos, (szlovákul: Soboš) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 147 lakosából 111 szlovák és 24 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 20 km-re délre, Girálttól 7 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a 14. század közepén alapították a radomai uradalom területén. 1414-ben "Zabus, Zobos", 1427-ben "Soowos", 1618-ban "Szoboss" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 30 portája adózott, a makovicai uradalom része volt. Már a 14. században állt fából épített temploma. A 15. század végén a lengyel seregek támadása miatt csaknem elnéptelenedett. 1600-ban 14 adózó háztartása volt. A 16. - 17. században vlach pásztorok telepedtek le a faluban. 1715-ben 18, 1720-ban 11 adózója volt. Lakói halászattal, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században a helyi agyagból fajanszedényeket készítettek. A falu a 20. századig a Bán család birtoka. 1787-ben 37 házában 264 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 320 lakosa volt. A 19. század közepétől sokan elvándoroltak a községből.

Vályi András szerint " SZOBOS. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Poturnyai Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, agyagja nevezetes." [2]

Fényes Elek szerint " Szobos, orosz falu, Sáros vármegyében, Radoma fiókja: 8 r., 312 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. Szirmay. Ut. p. Bártfa." [3]

1910-ben 191, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 129 lakosából 112 szlovák és 14 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1880-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]