Kabalás (Szlovákia)
| Kabalás (Kobylnice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1363 | ||
| Polgármester | František Vojček | ||
| Irányítószám | 087 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 92 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 209 m | ||
| Terület | 10,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kabalás
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 32′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 21° 32′ 32″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kabalás témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kabalás (szlovákul: Kobylnice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 95 lakosából 87 szlovák és 7 ruszin volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 6 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak végén és a bronzkorban is éltek emberek. Az itt talált halomsírok a kelet-szlovákiai hasonló halomsírok csoportjába illeszkednek. A mai települést 1363-ban "Alsou Kabalapataka" néven említik először. 1372-ben "Kwbwlnyche", 1414-ben "Kubolnicha" alakban szerepel írott forrásokban. 1391-ben a Rozgonyi csakád birtoka. A csicsvai váruradalomhoz tartozott. A 19. században a Bán, a Dessewffy és más nemes családok voltak a birtokosai. 1493-ban 7 portája adózott. 1715-ben 1 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1787-ban 40 házában 273 lakos élt. 1828-ban 32 háza és 237 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. Később sokan a közeli Girált üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint "KOBULNYICZA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Pothurnyai Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Hanusfalvához 1, és Sztropkó Városához 2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, és tatárkát terem, erdeje bikkes, szőleje nints, mész földgye van, rétek nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón, és Hanusfalván."[2]
Fényes Elek szerint "Kobulnicza, Zemplén v. orosz falu, Sáros vmegye szélén: 6 romai, 288 g. kath., 10 zsidó lak. 635 hold szántóföld. F. u. Szulovszky, Poturnyai. Ut. p. Eperjes."[3]
1910-ben 126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
2001-ben 112 lakosából 111 szlovák volt.
Nevezetes személyek[szerkesztés]
A település szülötte Szent Alexis Toth (Saint Alexis of Wilkes-Barre, Szent Tóth Elek) (1853 - 1909) görögkatolikus, majd ortodox lelkész, az Amerikai Kárpátorosz (Ruszin) Ortodox Egyház püspöke. 1994-ben az Egyház szentjévé avatták.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.acrod.org/readingroom/saints/stalexistoth
