Radoma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Radoma
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Michal Viravec
Irányítószám 090 42
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség421 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület10,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Radoma (Szlovákia)
Radoma
Radoma
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoma témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Radoma, (szlovákul: Radoma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 453 lakosából 408 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 13 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A település a sárosi királyi uradalom területén keltkezett a 13. században. Első írásos említése 1272-ből származik "terra Radoma" alakban. 1274-ben uradalmi központként a Thököly család birtoka, akik 1352-ben a Czudaroknak adták el. 1427-ben 60 adózó portája volt. Ezután a Somosy, majd a 17. századtól a Rákóczi-családé. A 19. században a Szirmay és más családoké volt. 1787-ben 45 háza és 413 lakosa volt. 1828-ban 56 házában 429-en éltek. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1850 és 1880 között sokan elköltöztek a faluból.

Vályi András szerint "RADOMA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 3/4, Bártfához 2 mértföldnyire, határja őszi gabonát is megtermő, réttyei jók, ’s kétszer kaszáltatnak, fája van mind a’ kétféle, legelője is elég lévén, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Radoma, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Eperjeshez kelet-északra 4 mfd., 272 romai, 108 gör. kath. lak. Kath. par. templom. Savanyuviz. F. u. Szirmay János."[3]

1910-ben 461, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 451 lakosából 442 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1792 és 1797 között épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]