Végcsarnó
| Végcsarnó (Krajné Čierno) | |||
 | |||
| Végcsarnó látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1618 | ||
| Polgármester | Ján Vaňko | ||
| Irányítószám | 090 03 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 54 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 78 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 318 m | ||
| Terület | 6,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 60″, k. h. 21° 39′ 49″49.349900°N 21.663500°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 60″, k. h. 21° 39′ 49″49.349900°N 21.663500°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Végcsarnó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Végcsarnó (1899-ig Krajnó-Csarnó, szlovákul: Krajné Čierno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 11 km-re északkeletre, a Ladomér-patak mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Csánki Dezső szerint a mai település elődje lehet az 1427-ben „Fekethepathak” és „Kysfekethepathak” néven említett település: „Feketepatak. Fekethepathak és Kysfekethepathak. (1427: Dl. 32690.) Duo Fekethepatak. Fekethewpathak. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); Zboró vidékén feküdt. A mai Csarnó lehet, Zborótól nem messze dk.”[2]
A mai települést 1573 és 1598 között a vlach jog alapján alapították. 1618-ban „Krainiay Czarno” alakban említik először. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 14 háza és 83 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSARNO. Krajna Csarno. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, határja sovány, legelője meglehetős, fája elég; de földgye igen sovány lévén, negyedik Osztálybéli.”[3]
1828-ban 20 házában 162 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 19. században a Károlyi család birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[4]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A háború után lakói mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. Sokan Felsővízköz, Sztropkó és Kassa üzemeiben dolgoztak. A második világháború harcai súlyos károkat okoztak a községnek.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 84 | 86 | 71 | 78 |
| Eltérés: | +2,38 % | -17,44 % | +9,85 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 80 | 78 |
| Eltérés: | -2,5 % |
1910-ben 163, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 84 lakosából 48 szlovák és 34 ruszin volt.
2011-ben 82 lakosából 47 szlovák és 25 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Nagy Szent Vaszil tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült. Barokk ikonosztáza szintén 18. századi, de Gábriel arkangyal és Szent Miklós képei 17. századiak. Főoltárának Krisztus keresztről való levételét megjelenítő ikonja a 17. század végéről származik. A templom tetőszerkezete zsindellyel fedett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
