Rózsadomb (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rózsadomb (Bodružal)
Szent Miklós fatemplom
Szent Miklós fatemplom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1600
Polgármester Dušan Zelizňák
Irányítószám 090 05
Körzethívószám 00421 (0) 54
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 59 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 359 m
Terület 7,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rózsadomb (Szlovákia)
Rózsadomb
Rózsadomb
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 21° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 21° 42′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsadomb témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A község látképe

Rózsadomb, (1907 -1913) (1899-ig Bodruzsal, szlovákul: Bodružal, ukránul: Bodružal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 16 km-re északkeletre található.

Története[szerkesztés]

A falu 1573 és 1598 között keletkezett a makovicai uradalom területén. 1600-ban "Bedruczoua" alakban említik először. 1618-ban "Bodrudsa", 1786-ban "Bodrussal" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ban 22 házában 149 lakos élt. 1828-ban szintén 22 háza volt 181 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt. A 20. század első felében lakói a mezőgazdaság mellett főként favágók, fuvarosok voltak.

Vályi András szerint "BODRUZAL. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, e’ helységnek leg inkább legelőjében, és fájában áll java, földgye sovány, melly miatt negyedik Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bodruszal, orosz falu, Sáros vármegyében, Duplin fiókja, 8 r. 173 g. k., 10 zsidó lak. Gör. szentegyház. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Komarnik." [3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1944-ben a felszabadító harcok során jelentős károk érték a települést.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 155, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 59 lakosából 47 szlovák és 10 ruszin volt.

2011-ben 59 lakosából 29 szlovák és 12 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]