Bátorhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátorhegy
Bátorhegy címere
Bátorhegy címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
PolgármesterJán Štefanco
Irányítószám090 05 (pošta Krajná Poľana)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség474 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság374 m
Terület8,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 06″, k. h. 21° 40′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 06″, k. h. 21° 40′ 39″
Bátorhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátorhegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bátorhegy (1899-ig Krajnó-Bisztra, szlovákul: Krajná Bystrá) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 15 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett található.

Története[szerkesztés]

A települést 1573 és 1598 között alapították a makovicai uradalom területén. 1618-ban „Biztra” alakban említik először. Lakói fazsindelykészítéssel, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1787-ben 39 házában 252 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa G. Áspermont Uraság, legelője elég, fája is tűzre; de mivel réttye, és földgye nem olly termékeny, a’ harmadik Osztályba számláltatott.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, F. Komarnikhoz 1/4 órányira: 3 r., 524 g. kath., 6 zsidó lak. Határa hegyes, kősziklás és sovány, erdeje elég.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A háború után sokan elköltöztek a községből. 1944-ben területén partizáncsoportok tevékenykedtek, ezért a németek a falut kiürítették és felgyújtották. 1945 után lakói részben Kassa üzemeiben, részben magángazdaságaikban dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 322, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 335 lakosából 232 szlovák 72 ruszin és 23 cigány volt.

2011-ben 384 lakosából 209 szlovák 132 ruszin és 13 cigány volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1917-ben Vasiľ Biľak közgyűlöletnek örvendő csehszlovák neosztálinista kommunista politikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]