Sarbó
| Sarbó (Šarbov) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1618 |
| Polgármester | Stanislav Skasko |
| Irányítószám | 090 05 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 446 m |
| Terület | 8,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sarbó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 25′ 30″, k. h. 21° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 30″, k. h. 21° 38′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sarbó témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sarbó (szlovákul: Šarbov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 20 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1598 és 1618 között alapították, a makovicai uradalom része volt. Első írásos említése 1618-ban „Sarbowa” alakban történt. 1709 és 1711 között pestisjárvány sújtotta, lakói elmenekültek, de 1714-ben újra benépesült. Birtokosa a 18. századtól az Aspermont család. A 18. század elejétől 1857-ig üveghuta működött a községben. 1787-ben 6 házában 50 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SARBOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban; határja sovány, fája, legelője elég van.”[2]
1828-ban 7 háza volt 73 lakossal. Lakói erdei munkákkal, fazsindely készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sarbó, orosz falu, Sáros vgyében, Galliczia szélén, a makoviczi uradalomban, 59 római, 78 gör. kathol. lak. Üveghuta. Nagy bikkes erdő. Ut. p. A. Komarnyik.”[3]
A 19. század végén a Széchényi család birtokában állt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 107, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 9 lakosából 5 szlovák és 4 ruszin volt.
2011-ben 14 lakosából 10 ruszin és 4 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1923-ban épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
