Sarbó
| Sarbó (Šarbov) | |
 |
|
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1618 |
| Polgármester | Stanislav Skasko |
| Irányítószám | 090 05 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 446 m |
| Terület | 8,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sarbó
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 25′ 30″, k. h. 21° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 30″, k. h. 21° 38′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sarbó témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sarbó (szlovákul: Šarbov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 14 lakosából 10 ruszin és 4 szlovák volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 20 km-re északkeletre a lengyel határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1598 és 1618 között alapították, a makovicai uradalom része volt. Első írásos említése 1618-ban "Sarbowa" alakban történt. 1709 és 1711 között pestisjárvány sújtotta, lakói elmenekültek, de 1714-ben újra benépesült. A 18. század elejétől 1857-ig üveghuta működött a községben. 1787-ben 6 házában 50 lakos élt. 1828-ban 7 háza volt 73 lakossal. Lakói erdei munkákkal, fazsindely készítéssel foglalkoztak. Birtokosai a 18. századtól az Aspermont, a 19. század végén a Széchényi családok voltak.
Vályi András szerint "SARBOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban; határja sovány, fája, legelője elég van." [2]
Fényes Elek szerint "Sarbó, orosz falu, Sáros vgyében, Galliczia szélén, a makoviczi uradalomban, 59 római, 78 gör. kathol. lak. Üveghuta. Nagy bikkes erdő. Ut. p. A. Komarnyik. " [3]
1910-ben 107, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
2001-ben 9 lakosából 5 szlovák és 4 ruszin volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görög katolikus temploma 1923-ban épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
