Sarbó
| Sarbó (Šarbov) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1618 | ||
| Polgármester | Stanislav Skasko | ||
| Irányítószám | 090 05 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 446 m | ||
| Terület | 8,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 25′ 38″, k. h. 21° 37′ 49″49.427222°N 21.630278°EKoordináták: é. sz. 49° 25′ 38″, k. h. 21° 37′ 49″49.427222°N 21.630278°E | |||
| Sarbó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sarbó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sarbó (szlovákul: Šarbov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 20 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1598 és 1618 között alapították, a makovicai uradalom része volt. Első írásos említése 1618-ban „Sarbowa” alakban történt. 1709 és 1711 között pestisjárvány sújtotta, lakói elmenekültek, de 1714-ben újra benépesült. Birtokosa a 18. századtól az Aspermont család. A 18. század elejétől 1857-ig üveghuta működött a községben. 1787-ben 6 házában 50 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SARBOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban; határja sovány, fája, legelője elég van.”[2]
1828-ban 7 háza volt 73 lakossal. Lakói erdei munkákkal, fazsindely készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sarbó, orosz falu, Sáros vgyében, Galliczia szélén, a makoviczi uradalomban, 59 római, 78 gör. kathol. lak. Üveghuta. Nagy bikkes erdő. Ut. p. A. Komarnyik.”[3]
A 19. század végén a Széchényi család birtokában állt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 18 | 11 | 11 | 19 |
| Eltérés: | -38,88 % | +0 % | +72,72 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 19 | 19 |
| Eltérés: | +0 % |
1910-ben 107, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 9 lakosából 5 szlovák és 4 ruszin volt.
2011-ben 14 lakosából 10 ruszin és 4 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1923-ban épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
