Alsóhímes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóhímes (Nižná Pisaná)
Nizna Pisana.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1600
Polgármester Milan Grega
Irányítószám 090 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 92 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 324 m
Terület 7,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóhímes (Szlovákia)
Alsóhímes
Alsóhímes
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 36′Koordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 36′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhímes témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhímes, (1899-ig Alsó-Piszana, szlovákul: Nižná Pisaná, ukránul: Nyizsná Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában, Felsővízköztől 10 km-re északra a Kapisói-patak partján. 2011-ben 92 lakosából 62 szlovák, 24 ruszin és 4 ukrán volt.

Története[szerkesztés]

1573 és 1598 között alapították a vlach jog alapján a makovicai uradalom területén. 1600-ban "Also Pisana" alakban említik először. 1787-ben 29 házában 187 lakos élt. 1828-ban 40 háza és 326 lakosa volt. A 19. században a Neviczky család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek."[2]

Fényes Elek szerint "Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van."[3]

1910-ben 204, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. Az első világháborúban az 1914-es és 1915-ös esztendőben a falu súlyos károkat szenvedett az osztrák-magyar és orosz seregek közötti harcokban.

2001-ben 98 lakosából 68 szlovák, 23 ruszin és 6 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görög katolikus temploma 1913-ban épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]