Alsóhímes
| Alsóhímes (Nižná Pisaná) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1600 | ||
| Polgármester | Milan Grega | ||
| Irányítószám | 090 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 75 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 324 m | ||
| Terület | 7,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Alsóhímes weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhímes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóhímes (1899-ig Alsó-Piszana, szlovákul: Nižná Pisaná, ukránul: Nyizsná Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsővízköztől 10 km-re északra, a Kapisói-patak partján található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1573 és 1598 között alapították a vlach jog alapján, a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Also Pisana” alakban említik először. 1787-ben 29 házában 187 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.”[2]
1828-ban 40 háza és 326 lakosa volt. A 19. században a Neviczky család birtokolta. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.”[3]
Az első világháborúban az 1914-es és 1915-ös esztendőben a falu súlyos károkat szenvedett az osztrák-magyar és orosz seregek közötti harcokban. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 85 | 99 | 85 | 75 |
| Különbség | +16,47 % | -14,14 % | -11,76 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 75 | 75 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 204, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 98 lakosából 68 szlovák, 23 ruszin és 6 ukrán volt.
2011-ben 92 lakosából 62 szlovák, 24 ruszin és 4 ukrán volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1913-ban épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Képek a templomról a görögkatolikus püspökség honlapján
- Községinfó
- Alsóhímes Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2012. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

