Alsóhímes
| Alsóhímes (Nižná Pisaná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1600 | ||
| Polgármester | Milan Grega | ||
| Irányítószám | 090 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 75 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 324 m | ||
| Terület | 7,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″49.385278°N 21.601667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″49.385278°N 21.601667°E | |||
| Alsóhímes weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhímes témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóhímes (1899-ig Alsó-Piszana, szlovákul: Nižná Pisaná, ukránul: Nyizsná Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 10 km-re északra, a Kapisói-patak partján található.
Története
[szerkesztés]1573 és 1598 között alapították a vlach jog alapján, a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Also Pisana” alakban említik először. 1787-ben 29 házában 187 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.”[2]
1828-ban 40 háza és 326 lakosa volt. A 19. században a Neviczky család birtokolta. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.”[3]
Az első világháborúban az 1914-es és 1915-ös esztendőben a falu súlyos károkat szenvedett az osztrák-magyar és orosz seregek közötti harcokban. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 88 | 100 | 86 | 75 |
| Eltérés: | +13,63 % | -14 % | -12,79 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 78 | 75 |
| Eltérés: | -3,84 % |
1910-ben 204, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 98 lakosából 68 szlovák, 23 ruszin és 6 ukrán volt.
2011-ben 92 lakosából 62 szlovák, 24 ruszin és 4 ukrán.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1913-ban épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén.
További információk
[szerkesztés]- Képek a templomról a görögkatolikus püspökség honlapján
- Községinfó
- Alsóhímes Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
