Benedekvágása
| Benedekvágása | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ladislav Šotík | ||
| Irányítószám | 090 42 (pošta Okrúhle) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 187 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 259 m | ||
| Terület | 12,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Benedekvágása weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekvágása témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Benedekvágása (1899-ig Benedikócz, szlovákul: Beňadikovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsővízköztől 14 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falut a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén a 14. században. Első írásos említése 1414-ből származik „Benedukwagasa” néven. 1427-ben 31 adózó portája volt, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1492-ben „Benedikocz” alakban szerepel. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1710-ben a kuruc háborúk és a járványok következtében majdnem teljesen elnéptelenedett. 1789-ben 41 házában 341 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENEDIKÓCZ. Mező Város Sáros Vármegyében, földes Ura Desöfy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Stropkóhoz 3/4. mértföldnyire Zemplén Vármegyének széle felé, határjának két nyomásbéli földgye termékeny, és nagy; réttye kétszer kaszáltatik, mivel pedig legelője, és erdeje szűken van, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 68 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benedikócz, orosz falu, Sáros vgyében,, Kurimához keletre egy órányira: 12 r., 481 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. anyatemplom. F. u. gróf Erdődy, gr. Szirmay. Utolsó postája Bártfa.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
A háború után lakói favágók, fuvarosok, kosárfonók voltak. Később a mezőgazdaságon kívül Kelet-Szlovákia ipari üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 244 | 244 | 213 | 187 |
| Különbség | +0 % | -12,70 % | -12,20 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 187 | 187 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 230 lakosából 201 szlovák és 29 ruszin volt.
2011-ben 230 lakosából 179 szlovák és 37 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Benedekvágása Szlovákia térlépén
- E-obce.sk Archiválva 2007. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

