Benedekvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benedekvágása
Benedekvágása címere
Benedekvágása címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
PolgármesterLadislav Šotík
Irányítószám090 42 (pošta Okrúhle)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség204 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület12,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 01″, k. h. 21° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 01″, k. h. 21° 32′ 49″
Benedekvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Benedekvágása (1899-ig Benedikócz, szlovákul: Beňadikovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 14 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén a 14. században. Első írásos említése 1414-ből származik „Benedukwagasa” néven. 1427-ben 31 adózó portája volt, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1492-ben „Benedikocz” alakban szerepel. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1710-ben a kuruc háborúk és a járványok következtében majdnem teljesen elnéptelenedett. 1789-ben 41 házában 341 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENEDIKÓCZ. Mező Város Sáros Vármegyében, földes Ura Desöfy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Stropkóhoz 3/4. mértföldnyire Zemplén Vármegyének széle felé, határjának két nyomásbéli földgye termékeny, és nagy; réttye kétszer kaszáltatik, mivel pedig legelője, és erdeje szűken van, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 68 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benedikócz, orosz falu, Sáros vgyében,, Kurimához keletre egy órányira: 12 r., 481 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. anyatemplom. F. u. gróf Erdődy, gr. Szirmay. Utolsó postája Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

A háború után lakói favágók, fuvarosok, kosárfonók voltak. Később a mezőgazdaságon kívül Kelet-Szlovákia ipari üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 230 lakosából 201 szlovák és 29 ruszin volt.

2011-ben 230 lakosából 179 szlovák és 37 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1700-ban épült barokk stílusban, 1800 körül átépítették.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]