Felsőrákóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőrákóc (Rakovčík)
Rakovcik.jpg
Felsőrákóc címere
Felsőrákóc címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1572
Polgármester Iveta Horvatová
Irányítószám 089 01 (pošta Svidník)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség170 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Terület4,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőrákóc (Szlovákia)
Felsőrákóc
Felsőrákóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′ 29″, k. h. 21° 34′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 29″, k. h. 21° 34′ 49″
Felsőrákóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrákóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrákóc (szlovákul: Rakovčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 7 km-re délre, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A község akkor keletkezett, amikor a 16. században területére a német jog alapján ruszinokat telepítettek. 1572-ben „Rakowcz” néven említik először. A makovicai váruradalom része volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 22 házában 160 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKÓCZ. Rakovecz. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban, határja sovány, legelője van elég, harmadik osztálybéli.[2]

A 19. században a Holländer család tulajdonában állt. 1828-ban 26 háza és 202 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rakócz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Radoma fil., 4 romai, 190 gör. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Orlich.[3]

1850 és 1880 között sok lakosa kivándorolt. Az I. világháború idején orosz csapatok szállták meg. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1944. áprilisában itt zajlott a partizánok egyik első sikeres kelet-szlovákiai akciója.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 146, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 171 lakosából 148 szlovák és 20 ruszin volt.

2011-ben 175 lakosából 122 szlovák és 25 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1890-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]