Felsőrákóc
| Felsőrákóc (Rakovčík) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1572 | ||
| Polgármester | Iveta Horvatová | ||
| Irányítószám | 089 01 (pošta Svidník) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 139 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 222 m | ||
| Terület | 4,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 14′ 29″, k. h. 21° 34′ 49″49.241389°N 21.580278°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 29″, k. h. 21° 34′ 49″49.241389°N 21.580278°E | |||
| Felsőrákóc weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrákóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőrákóc (szlovákul: Rakovčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 7 km-re délre, az Ondava jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A község akkor keletkezett, amikor a 16. században területére a német jog alapján ruszinokat telepítettek. 1572-ben „Rakowcz” néven említik először. A makovicai váruradalom része volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 22 házában 160 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKÓCZ. Rakovecz. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban, határja sovány, legelője van elég, harmadik osztálybéli.”[2]
A 19. században a Holländer család tulajdonában állt. 1828-ban 26 háza és 202 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rakócz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Radoma fil., 4 romai, 190 gör. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Orlich.”[3]
1850 és 1880 között sok lakosa kivándorolt. Az I. világháború idején orosz csapatok szállták meg. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944 áprilisában itt zajlott a partizánok egyik első sikeres kelet-szlovákiai akciója.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 179 | 165 | 171 | 139 |
| Különbség | -7,82 % | +3,63 % | -18,71 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 141 | 139 |
| Eltérés | -1,41 % |
1910-ben 146, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 171 lakosából 148 szlovák és 20 ruszin volt.
2011-ben 175 lakosából 122 szlovák és 25 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1890-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
