Fias

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fias (Fijaš)
Fijas.jpg
Fias címere
Fias címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Jana Tchuriková
Irányítószám 087 01 (pošta Giraltovce)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség150 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület4,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fias (Szlovákia)
Fias
Fias
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 07′ 34″, k. h. 21° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 34″, k. h. 21° 34′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Fias témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fias (szlovákul: Fijaš, korábban Fiašice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 24 km-re délre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén az újkőkor végén és a bronzkor kezdetén már emberi település állt.

A mai település a német jog alapján, a radomai uradalom területén keletkezett a 14. század végén. 1414-ben „Fyas” alakban említik először. 1427-ben 10 portával adózott. A 15. század végén lengyel seregek pusztították el és elnéptelenedett. 1787-ben 25 házában 181 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FIAS. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay, vagy Poturnyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvától egy mértföldnyire. Határja középszerű, erdeje, legelője magok szükségjekre elég, harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 34 háza és 253 lakosa volt, akik állattartással és földműveléssel foglalkoztak. A 19. században a báni uradalom része lett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fiass, orosz falu, Sáros vármegyében, Radoma fil. 2 római, 245 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. többen.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

A háború után lakó mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, valamint Bártfa és Girált üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 126, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 145 lakosából 132 szlovák és 13 ruszin volt.

2011-ben 146 lakosából 130 szlovák és 8 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma a 19. század közepén épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]