Fias
| Fias (Fijaš) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Jana Tchuriková | ||
| Irányítószám | 087 01 (pošta Giraltovce) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 138 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 250 m | ||
| Terület | 4,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 34″, k. h. 21° 34′ 27″49.126111°N 21.574167°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 34″, k. h. 21° 34′ 27″49.126111°N 21.574167°E | |||
| Fias weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fias témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fias (szlovákul: Fijaš, korábban Fiašice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 24 km-re délre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.
Története
[szerkesztés]Területén az újkőkor végén és a bronzkor kezdetén már emberi település állt.
A mai település a német jog alapján, a radomai uradalom területén keletkezett a 14. század végén. 1414-ben „Fyas” alakban említik először. 1427-ben 10 portával adózott. A 15. század végén lengyel seregek pusztították el és elnéptelenedett. 1787-ben 25 házában 181 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FIAS. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay, vagy Poturnyai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvától egy mértföldnyire. Határja középszerű, erdeje, legelője magok szükségjekre elég, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 34 háza és 253 lakosa volt, akik állattartással és földműveléssel foglalkoztak. A 19. században a báni uradalom része lett.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Fiass, orosz falu, Sáros vármegyében, Radoma fil. 2 római, 245 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
A háború után lakó mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, valamint Bártfa és Girált üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 158 | 151 | 141 | 138 |
| Különbség | -4,43 % | -6,62 % | -2,12 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 143 | 138 |
| Eltérés | -3,49 % |
1910-ben 126, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 145 lakosából 132 szlovák és 13 ruszin volt.
2011-ben 146 lakosából 130 szlovák és 8 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma a 19. század közepén épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
