Szorocsány
| Szorocsány (Stročín) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1317 | ||
| Polgármester | Ján Drimák | ||
| Irányítószám | 089 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 561 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 8,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 47″ | |||
| Szorocsány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szorocsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szorocsány (1899-ig Sztrocsin, szlovákul: Stročín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Ondava bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Közvetett források arra utalnak, hogy a falu már 1235 előtt is létezett, ezzel a Felső-Ondava völgy legrégibb faluja. Az Aba nemzetség birtoka, a 13. század közepén a szemelnyei uradalomhoz tartozott. 1317-ben „Strachyna” alakban Károly Róbert király adománylevelében említik először, Machal gróf és szepesi várnagy fia, Mikcs mester birtokaként. Ekkor már vámszedési joga volt. A 13. és 14. században uradalmi központ vásártartási joggal. 1379-ben a Czudar család szerezte meg és a makovicai uradalomhoz csatolta. 1414-ben „Oustrachina”, 1427-ben „Struchina” a neve és 48 portája adózott. 1618-ban „Sztrocsin” alakban említik. A 17. század elején fűrésztelep működött a településen. 1787-ben 53 házában 386 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STROCSIN. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, réttyei, ’s legelőji hasznosak, fájok tűzre van.”[2]
1828-ban 68 háza és 514 lakosa volt. A 19. században a Holländerek birtokában állt. Lakói állattartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrocsin, tót-orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 359 romai, 140 görög kath., 18 zsidó lak. Ut. posta Bártfa.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A falut mindkét világháborúban jelentős károk érték.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 334, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 476 lakosából 424 szlovák és 41 cigány volt.
2011-ben 538 lakosából 383 szlovák és 100 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1700 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 19. század elején klasszicista stílusban átépítették, később megújították.
- Görögkatolikus templom.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
