Szorocsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szorocsány (Stročín)
A község látképe
A község látképe
Szorocsány címere
Szorocsány címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1317
Polgármester Ján Drimák
Irányítószám 089 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 538 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 210 m
Terület 8,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szorocsány (Szlovákia)
Szorocsány
Szorocsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 35′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 35′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szorocsány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szorocsány, (1899-ig Sztrocsin, szlovákul: Stročín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 538 lakosából 383 szlovák és 100 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 5 km-re délkeletre az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Közvetett források arra utalnak, hogy a falu már 1235 előtt is létezett, ezzel a Felső-Ondava völgy legrégibb faluja volt. Az Aba nemzetség birtoka, a 13. század közepén a szemelnyei uradalomhoz tartozott. 1317-ben "Strachyna" alakban Károly Róbert király adománylevelében említik először, Machal gróf és szepesi várnagy fia Mikcs mester birtokaként. Ekkor már vámszedési joga volt. 1414-ben "Oustrachina", 1427-ben "Struchina", 1618-ban "Sztrocsin" alakban említik. A 13. és 14. században uradalmi központ vásártartási joggal. 1379-ben a Czudar család szerezte meg és a makovicai uradalomhoz csatolta. 1427-ben 48 portája adózott. 1787-ben 53 házában 386 lakos élt. 1828-ban 68 háza és 514 lakosa volt. A 17. század elején fűrésztelep működött a településen. A 19. században a Holländerek birtoka volt. Lakói állattartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak. A falut mindkét világháborúban jelentős károk érték.

A római katolikus templom

Fényes Elek szerint " Sztrocsin, tót-orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 359 romai, 140 görög kath., 18 zsidó lak. Ut. posta Bártfa." [2]

1910-ben 334, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbségel. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A görög katolikus templom

2001-ben 476 lakosából 424 szlovák és 41 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1700 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 19. század elején klasszicista stílusban építették át, később megújították.
  • Görög katolikus templom.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]