Cseres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cseres
Dubova.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Polgármester Miloš Vaňušaník
Irányítószám 090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség215 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület12,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cseres (Szlovákia)
Cseres
Cseres
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 48″, k. h. 21° 25′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 48″, k. h. 21° 25′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseres témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseres, (1899-ig Dubova, szlovákul: Dubová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1355-ben "Dobawycha" alakban említik először. Neve a szláv dub (cser, tölgy) főnévből származik. 1357-ben "Dombouicha", 1414-ben "Duboa", 1416-ban "Duboua" alakban szerepel. A szorocsányi, majd a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben szabad lakói fel voltak mentve az adózás alól. A 18. század elején a háborúk és járványok következtében elnéptelenedett. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt. 1828-ban 76 háza volt 575 lakossal. A 18. század végén üveghuta működött a községben.

Vályi András szerint "DUBOVA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, Lengyel Országnak szélén, határja nem igen termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és fája is elegendő, harmadik Osztálybéli"[2]

Fényes Elek szerint "Dubova, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradal. Zboróhoz keletre 2 órányira, a gallicziai országutban: 7 romai, 565 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. anyaegyház. Savanyuviz."[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. Az első világháború idején határában súlyos harcok folytak a cári orosz hadsereg és a monarchia csapatai között. A háború után is mazőgazdasági jellegű község maradt. 1944-ben határában partizáncsoportok működtek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 527, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 243 lakosából 146 szlovák 69 ruszin és 20 ukrán volt.

2011-ben 229 lakosából 99 ruszin, 97 szlovák és 17 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kéttornyú görögkatolikus temploma 1845-ben épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]