Cseres
| Cseres | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miloš Vaňušaník | ||
| Irányítószám | 090 11 (pošta Vyšný Orlík) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 193 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 330 m | ||
| Terület | 12,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Cseres weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseres témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cseres (1899-ig Dubova, szlovákul: Dubová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsővízköztől 12 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1355-ben „Dobawycha” alakban említik először. Neve a szláv dub (cser, tölgy) főnévből származik. 1357-ben „Dombouicha”, 1414-ben „Duboa”, 1416-ban „Duboua” alakban szerepel. A szorocsányi, majd a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben szabad lakói fel voltak mentve az adózás alól. A 18. század elején a háborúk és járványok következtében elnéptelenedett. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt. A 18. század végén üveghuta működött a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBOVA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, Lengyel Országnak szélén, határja nem igen termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és fája is elegendő, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 76 háza volt 575 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubova, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradal. Zboróhoz keletre 2 órányira, a gallicziai országutban: 7 romai, 565 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. anyaegyház. Savanyuviz.”[3]
Az első világháború idején határában súlyos harcok folytak a cári orosz hadsereg és a monarchia csapatai között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
A háború után is mezőgazdasági jellegű község maradt. 1944-ben határában partizáncsoportok működtek.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 241 | 221 | 218 | 193 |
| Különbség | -8,29 % | -1,35 % | -11,46 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 195 | 193 |
| Eltérés | -1,02 % |
1910-ben 527, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 243 lakosából 146 szlovák 69 ruszin és 20 ukrán volt.
2011-ben 229 lakosából 99 ruszin, 97 szlovák és 17 cigány volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kéttornyú görögkatolikus temploma 1845-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..

