Gyertyánpatak
| Gyertyánpatak (Hrabovčík) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1548 | ||
| Polgármester | Sergej Vasilenko | ||
| Irányítószám | 090 41 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 329 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 264 m | ||
| Terület | 7,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″ | |||
| Gyertyánpatak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánpatak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gyertyánpatak (1899-ig Hrabovcsik, szlovákul: Hrabovčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 3 km-re dél-délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 16. században keletkezett akkor, amikor területére a pásztorjog alapján ruszinokat telepítettek. 1548-ban „Hrabochyk” alakban említik először. 1567-ben „Hraboczik” a neve. 1618-ban a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. század második évtizedében főként a járványok miatt teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 52 házában 299 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABOVCSIK. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, földgyei középszerűek, réttyei hasznosak.”[2]
1828-ban 63 háza volt 475 lakossal, akik főként idénymunkákból éltek. A 19. században az Erdődy család birtokában állt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabovcsik, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 5 romai, 564 görög kath., 8 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Ut. p. Bártfa.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett.
A háború után sok lakója kivándorolt. A faluban elterjedt volt a kosárfonás mestersége. Lakói részben Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 349, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 329 lakosából 279 szlovák 29 ruszin és 19 ukrán volt.
2011-ben 333 lakosából 255 szlovák, 44 ruszin és 14 ukrán volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1812-ben épült.
További információk[szerkesztés]
- Községinfó
- Gyertyánpatak Szlovákia térképén
- Az eperjesi görögkatolikus püspökség honlapján
- Fotógaléria
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
