Gyertyánpatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyertyánpatak (Hrabovčík)
Hrabovcik.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1548
Polgármester Sergej Vasilenko
Irányítószám 090 41
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség344 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület7,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyertyánpatak (Szlovákia)
Gyertyánpatak
Gyertyánpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 54″, k. h. 21° 33′ 25″
Gyertyánpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánpatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gyertyánpatak (1899-ig Hrabovcsik, szlovákul: Hrabovčík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 333 lakosából 255 szlovák, 44 ruszin és 14 ukrán volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 3 km-re dél-délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 16. században keletkezett akkor, amikor területére a pásztorjog alapján ruszinokat telepítettek. 1548-ban "Hrabochyk" alakban említik először. 1567-ben "Hraboczik" a neve. 1618-ban a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. század második évtizedében főként a járványok miatt teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 52 házában 299 lakos élt. 1828-ban 63 háza volt 475 lakossal akik főként idénymunkákból éltek. A 19. században az Erdődy család volt a birtokosa.

Vályi András szerint "HRABOVCSIK. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, földgyei középszerűek, réttyei hasznosak."[2]

Fényes Elek szerint "Hrabovcsik, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 5 romai, 564 görög kath., 8 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Ut. p. Bártfa."[3]

1910-ben 349, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után sok lakója kivándorolt. A faluban elterjedt volt a kosárfonás mestersége. Lakói részben Felsővízköz és Kassa üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 329 lakosából 279 szlovák 29 ruszin és 19 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1812-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]