Felsőcsernye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőcsernye (Cernina)
Cernina.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Helena Madzinová
Irányítószám 090 16
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség 578 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 323 m
Terület 13,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőcsernye (Szlovákia)
Felsőcsernye
Felsőcsernye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 21° 28′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 21° 28′ 26″
Felsőcsernye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsernye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőcsernye, (1899-ig Czernyina, szlovákul: Cernina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 578 lakosából 378 szlovák, 83 ruszin és 72 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 12 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a német jog alapján keltkezett a kurimai uradalom területén a 14. század második felében. Első lakói pásztornépek voltak. 1414-ben "Cyronna" alakban említik először. 1492-ben "Czernyina" néven bukkan fel a neve. 1427-ben 16 portáig adózott a makovicai uradalomnak. A 15. század végén lengyel hadak elpusztították. 1787-ben 80 házában 480 lakosa élt. 1828-ban 89 háza és 657 lakosa volt. A 19. század közepétől sok lakosa elvándorolt a nélkülözések miatt.

Vályi András szerint "Csernina, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiselin fiókja: 2 r., 647 g. kath., 7 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház. Hegyes, erdős határ." [2]

Fényes Elek szerint " Czernyina, tót falu, Zemplén vgyében, Jankócz fiókja: 209 kath. lak., 672 hold szántófölddel. F. u. Marjássy, Poturnyai. Ut. post. Nagy-Mihály." [3]

1910-ben 669, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A II. világháború alatt a falu egy része leégett. Később lakói földműveléssel foglalkoztak és Kelet-Szlovákia, valamint Csehország üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 589 lakosából 478 szlovák, 70 ruszin, 31 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1805-ben épített klasszicista görög katolikus templomát Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]