Kiskurima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskurima (Kurimka)
Kurimka.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1548
Polgármester Ján Božík
Irányítószám 090 16
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség392 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület12,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskurima (Szlovákia)
Kiskurima
Kiskurima
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 10″, k. h. 21° 26′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 10″, k. h. 21° 26′ 15″
Kiskurima weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskurima témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskurima (1899-ig Kurimka, szlovákul: Kurimka, ukránul: Havrjanec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 16 km-re nyugatra, az Ondava és a Tapoly felső folyása között fekszik.

Története[szerkesztés]

Írott forrásban 1427-ben említik először, de a község csak 1548 körül keletkezett a vlach jog alapján, ruszinok betelepítésével. Ekkor „Kwrymka” alakban szerepel, és a makovicai váruradalom része volt. 1711-ben majdnem a teljes lakossága elmenekült. 1787-ben 75 házában 447 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KURINKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Haiszlinnak szomszédságában, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, és fája van.[2]

1828-ban 72 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kurimka, Sáros vmegyében, orosz falu, a makoviczi uradal., Haiszlin fil. 2 római, 553 g. kath., 6 zsidó lakossal.[3]

A 19. század végén sok lakója vándorolt ki. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 405 lakosából 285 szlovák, 70 ruszin, 24 cigány és 23 ukrán volt.

2011-ben 364 lakosából 217 szlovák, 118 ruszin, 15 cigány és 7 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1923-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)