Kiskurima
| Kiskurima (Kurimka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1548 |
| Polgármester | Ján Božík |
| Irányítószám | 090 16 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 386 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Terület | 12,46 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 19′ 10″, k. h. 21° 26′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 10″, k. h. 21° 26′ 15″ | |
| Kiskurima weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskurima témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiskurima (1899-ig Kurimka, szlovákul: Kurimka, ukránul: Havrjanec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 16 km-re nyugatra, az Ondava és a Tapoly felső folyása között fekszik.
Története[szerkesztés]
Írott forrásban 1427-ben említik először, de a község csak 1548 körül keletkezett a vlach jog alapján, ruszinok betelepítésével. Ekkor „Kwrymka” alakban szerepel, és a makovicai váruradalom része volt. 1711-ben majdnem a teljes lakossága elmenekült. 1787-ben 75 házában 447 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KURINKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Haiszlinnak szomszédságában, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, legelője, és fája van.”[2]
1828-ban 72 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kurimka, Sáros vmegyében, orosz falu, a makoviczi uradal., Haiszlin fil. 2 római, 553 g. kath., 6 zsidó lakossal.”[3]
A 19. század végén sok lakója vándorolt ki. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 405 lakosából 285 szlovák, 70 ruszin, 24 cigány és 23 ukrán volt.
2011-ben 364 lakosából 217 szlovák, 118 ruszin, 15 cigány és 7 ukrán.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1923-ban épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
