Felsőhunkóc
| Felsőhunkóc (Hunkovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1548 | ||
| Polgármester | Mikuláš Horvát | ||
| Irányítószám | 090 03 (pošta Ladomirová) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 311 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 294 m | ||
| Terület | 6,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 21′ 20″, k. h. 21° 39′ 32″49.355556°N 21.658889°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 20″, k. h. 21° 39′ 32″49.355556°N 21.658889°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhunkóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőhunkóc (szlovákul: Hunkovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsővízköztől 11 km-re északkeletre, a Ladomér-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1548-ban „Hwnkoch” alakban említik először. 1588-ban „Hwkoch” néven szerepel az írott forrásokban. A makovicai váruradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1711-ben a kuruc háborúk és a járványok következtében csaknem elnéptelenedett. 1787-ben 30 házában 203 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUNKÓCZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zboróhoz két mértföldnyire, határja sovány, de legelőji jók, és fája is tűzre elég van.”[2]
1828-ban 33 házában 251 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hunkocz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 6 romai, 245 görög kath., 7 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944-ben a harcokban elnéptelenedett, de a háború után újratelepítették. Lakói a környék üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 266 | 333 | 334 | 311 |
| Különbség | +25,18 % | +0,30 % | -6,88 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 311 | 311 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 305, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 347 lakosából 273 szlovák, 36 ruszin és 32 cigány volt.
2011-ben 336 lakosából 214 szlovák és 108 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A falu görögkatolikus fatemplomáról híres. A templom a 18. század végén épült népi építészeti alkotás, különálló harangtoronnyal. Épületében 2005-től a régió fatemplomait ismertető tájékoztatási iroda is működik.
- Az 1995-ben felszentelt katonai temető a II. világháborúban e környéken elesett 3000 német katonának állít emléket.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
