Ugrás a tartalomhoz

Ruzsoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruzsoly (Kružlová)
A község látképe
A község látképe
Ruzsoly zászlaja
Ruzsoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterAdrián Gužo
Irányítószám090 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség762 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság282 m
Terület8,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 34′ 59″49.363889°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 34′ 59″49.363889°N 21.583333°E
Ruzsoly weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzsoly témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ruzsoly (1899-ig Kruzslyova, szlovákul: Kružlová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Felsővízköztől 7 km-re északra, a Ladomér-patak, az Ondava és a lengyel határ között fekszik.

A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején. 1414-ben „Crusulwagasa” néven említik először, amikor Czudar Simon birtokát Bebek Jánosnak adja zálogba. A felsorolásban Ruzsoly neve is szerepel. Részben a Czudar család birtoka volt, részben a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben megváltotta magát az adófizetés alól. 1600-ban a soltész házán kívül 7 ház állt a településen, ekkor „Cruszlowa” néven írják. 1618-ban „Kruslyowa” alakban említik a korabeli források, amikor is a soltész háza, egy malom és két ház állt Ruzsolyon. 1787-ben 54 háza és 350 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUSLOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes ura G. Áspremont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Duplinnak szomszédságában, és annak filiája, határjának egy nyomása sovány, fája nints a’ határjában.[2]

1828-ban 56 házában 433 lakos élt. Lakói állattartással, pásztorkodással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kruszló, Sáros v. orosz falu, Bártfához keletre 1 1/2 mfld, 16 rom., 428 g. kath., 9 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Fürészmalom; nagy erdő; vashámor, mellyben öntött vasmüvek készülnek. F. u. gr. Forgács.[3]

Az első világháborút megelőzően csupán öt családnak volt a községben kőből épített háza. Iskolája 1904-ben épült, a tanítás magyar nyelven folyt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság523568683762
Különbség +8,60 % +20,24 % +11,56 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság753762
Eltérés+1,19 %

1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 558 lakosából 330 szlovák, 117 cigány és 98 ruszin volt.

2011-ben 642 lakosából 334 szlovák, 150 cigány és 95 ruszin volt.

  • Ortodox temploma 1888-ban épült.
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]