Duklai csata
| Duklai csata | |||
 | |||
| Emlékmű Felsővízközön | |||
| Konfliktus | második világháború | ||
| Időpont | 1944. szeptember 8. – október 28. | ||
| Helyszín | Duklai-hágó | ||
| Eredmény | Döntetlen | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Duklai csata
Pozíció Lengyelország térképén
| |||
 é. sz. 49° 25′ 03″, k. h. 21° 41′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 03″, k. h. 21° 41′ 58″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duklai csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A duklai csata a második világháború egyik ütközete volt a keleti fronton 1944. szeptember 8. – október 28. között, a ma Lengyelország és Szlovákia között található Duklai-hágó birtoklásáért, valamint a szlovák nemzeti felkelés helyzetének javításáért. A német–magyar ellenállás erősebb volt a vártnál és a szovjetek csak nagyon lassan tudtak haladni: egy hónapba telt, mire a hágó mindkét oldala az irányításuk alá került. Az eredeti tervvel ellentétben, hogy öt nap alatt elérik Eperjest, 50 napba került elérniük Felsővízközt és csupán a hadműveletek kezdete után négy hónappal érték el a kitűzött célt.[2] A összecsapás a legvéresebb ütközet Szlovákia történelmében,[3] a Kapisó, Chyrowa, Iwla és Głojsce falvak közelében található egyik völgy halálvölgy néven vált ismertté.[4] A csata döntetlen eredménnyel zárult: a szovjetek nem tudták áttörni a védelmet, a tengelyhatalmak pedig a csata után visszavonultak a területről.
Előzmények[szerkesztés]
1944. augusztus 29-én a német megszállás miatt a tervezett idő előtt kezdetét vette a szlovák nemzeti felkelés. Két nappal később, augusztus 31-én utasították Ivan Konyev marsallt, hogy dolgozza ki egy hadművelet terveit, a Szlovákiába való benyomulásra. A terv az volt, hogy a Duklai-hágón keresztül kelnek át a Kárpátokon,[5] és öt napon belül elfoglalják Eperjes városát.[6]
A csata[szerkesztés]
A szovjet támadás szeptember 8-án indult meg. Csupán három nappal később, 11-én sikerült Krosnót elfoglalni. A legnagyobb összecsapásokra a Duklától északkeletre lévő 534-es magaslatnál került sor szeptember 10–20. között, mely idő alatt a magaslat több mint hússzor cserélt gazdát. A várost 21-én sikerült elfoglalni, a németek által megerősített korábbi csehszlovák határt október 6-án foglalták el.[6] Ezzel azonban nem ért véget a csata, ugyanis a németek délebbre is rendelkeztek megerősített állásokkal, így a szovjetek még egy hónapig próbáltak áttörni. A szorostól délre és Dobroszlótól nyugatra lévő völgyet a katonák „halálvölgy”-nek nevezték, itt a szovjetek és német páncélosok a kurszki csatához hasonlóan csaptak össze egymással.[4] Október 28-án foglalták el a szovjet erők Felsővízközt.[4] A szorost védő egyik megerősített német állást, az 532-es magaslaton csak november 25-én tudták elfoglalni.[6]
Következmények[szerkesztés]
A szlovák nemzeti felkelés felmentés hiányában vereséget szenvedett, azonban a hágóban lekötött német erőknek köszönhetően tudott mintegy két hónapig kitartani.[7] A szovjetek lassú előrenyomulása a vártnál nagyobb ellenállásnak és a szlovák felkelők felkészületlenségének köszönhető, utóbbiaknak kellett volna megszállniuk a hágót és biztosítani azt, amíg a szovjetek átkelnek.[5]
A szovjet késlekedés és az emiatt elmulasztott segítségnyújtás miatt felmerült olyan gyanú is, hogy a szovjetek – a varsói felkeléshez hasonlóan – itt is gyengíteni kívánták a felkelőerőket, hogy később könnyebben vehessék át a helyi kommunisták a hatalmat.[4]
1949-ben a csehszlovák kormány emlékművet emeltetett a csata helyszínén, Felsőkomárnokban, mely az első olyan település volt, amelyet a szovjetek az akkori Csehszlovákia területén foglaltak el. Később több más emlékművet is emeltek a térségben.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Emlékmű és a csehszlovák hadsereg temetője a Duklai csata emlékére. slovakia.travel. [2012. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ Vladimir Baumgarten, GENERAL LUDVIK SVOBODA: COMMANDER OF THE 1ST CZECHOSLOVAK ARMY CORPS
- ↑ BATTLE OF THE DUKLA PASS LECTURE
- ↑ a b c d The Carpatho-Dukla Operation. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)
- ↑ a b c Battle for Dukla Pass
- ↑ a b c FACTS ABOUT CARPHATIAN – DUKLA´S OPERATION
- ↑ Éhn László: Füstbe ment terv – a szlovák nemzeti felkelés. Történelemportál, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
Források[szerkesztés]
- Andrusikiewicz J., Boje o Przełęcz Dukielską (w:) "Wierchy" t. 37, Kraków 1968
- Grzywacz-Świtalski Ł., Z walk na Podkarpaciu, Warszawa 1971
- Luboński P., Operacja dukielsko-preszowska (w:) Magury’ 83, Warszawa 1983
- Michalak J., Dukla i okolice, Krosno 1996
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of the Dukla Pass című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Post-Dukla 1944 Soviet Offensive Operations in Eastern Slovakia
- http://www.rkka.ru/maps/dukl.gif, http://rkkaww2.armchairgeneral.com/maps/1944SW/1UF/CZ/38A_Dukla_s04_Sept27_Nov8_44.gif Maps of operations in Carpathian Mountains including battle of the Dukla Pass[halott link]
- Diorama painting and Google Earth view of the pass
- Commemorative medal of the Battle of Dukla Pass
- Monuments to the battle
