„Keresztényfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása
+navbox
22. sor: 22. sor:
[[1362]]-ben ''villa Kereztenyfalu'' néven említik először. [[erdélyi szászok|Szász]] erődített [[evangélikusok|evangélikus]] temploma [[13. század]]i eredetű, de a [[19. század]]ban erősen átalakították. Védművei a [[15. század|15]]-[[17. század]]ban épültek, eredetileg kettős védőfala volt, ma csak a belső áll tíz toronnyal. [[1910]]-ben 2994 lakosából 1627 német, 1125 román és 228 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Felvidéki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 3764 lakosából 3436 román, 222 német, 88 magyar és 7 cigány volt.
[[1362]]-ben ''villa Kereztenyfalu'' néven említik először. [[erdélyi szászok|Szász]] erődített [[evangélikusok|evangélikus]] temploma [[13. század]]i eredetű, de a [[19. század]]ban erősen átalakították. Védművei a [[15. század|15]]-[[17. század]]ban épültek, eredetileg kettős védőfala volt, ma csak a belső áll tíz toronnyal. [[1910]]-ben 2994 lakosából 1627 német, 1125 román és 228 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Brassó vármegye]] [[Felvidéki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 3764 lakosából 3436 román, 222 német, 88 magyar és 7 cigány volt.


[[Kategória:Brassó megye települései]]
{{Brassó megye települései}}

[[ro:Cristian, Braşov]]
[[ro:Cristian, Braşov]]

A lap 2007. november 2., 02:01-kori változata

Sablon:Romániai település Keresztényfalva (románul Cristian, németül Neustadt-Burzenland): falu a mai Romániában Brassó megyében.

Fekvése

Brassótól 10 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1362-ben villa Kereztenyfalu néven említik először. Szász erődített evangélikus temploma 13. századi eredetű, de a 19. században erősen átalakították. Védművei a 15-17. században épültek, eredetileg kettős védőfala volt, ma csak a belső áll tíz toronnyal. 1910-ben 2994 lakosából 1627 német, 1125 román és 228 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1992-ben 3764 lakosából 3436 román, 222 német, 88 magyar és 7 cigány volt.