„Kovács András Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Belső link
27. sor: 27. sor:
Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett ''Erdélyi töredék'' című verse, amelyet az [[erdély]]i magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. De ugyanilyen híres az az egyedi költői ötletet megvalósító verse, amelyben a mindenestül mai élethelyzetet, az elvált férfi karácsonyi magányát, visszakapcsolva az európai kultúra legrégibb gyökereibe, késő középkori keresztény szekvencia formájában írja meg. ''Angyalfia, senki lánya'' című versében ezzel megalkotta a híres Todi-himnusz hímnemű párját, a "stabat pater"-t.
Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett ''Erdélyi töredék'' című verse, amelyet az [[erdély]]i magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. De ugyanilyen híres az az egyedi költői ötletet megvalósító verse, amelyben a mindenestül mai élethelyzetet, az elvált férfi karácsonyi magányát, visszakapcsolva az európai kultúra legrégibb gyökereibe, késő középkori keresztény szekvencia formájában írja meg. ''Angyalfia, senki lánya'' című versében ezzel megalkotta a híres Todi-himnusz hímnemű párját, a "stabat pater"-t.


Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az [[európa]]i költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg - ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a "tudós költő" (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű [[Líra (műnem)|líra]]i beszéd.
Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az [[európa]]i költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg – ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a "tudós költő" (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű [[Líra (műnem)|líra]]i beszéd.


==Kötetei==
==Kötetei==

A lap 2020. április 21., 01:10-kori változata

Ez a szócikk az erdélyi magyar költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács András (egyértelműsítő lap).
Kovács András Ferenc
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
SzületettKovács András Ferenc
1959. július 17. (64 éves)
Szatmárnémeti
Elhunyt2023. december 30. (64 évesen)[1][2]
Marosvásárhely
Állampolgársága
NemzetiségeMagyar
HázastársaGyéresi Júlia[3]
SzüleiElekes Emma
Kovács Ferenc
FoglalkozásaKöltő
Műfordító
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács András Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. július 17. –) Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas[4], erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Életpályája

Érettségi vizsgát 1978-ban tett szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat a a kolozsvári egyetemen folytatott, 1984-ben magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1984–1989 között a székelyudvarhelyi régióban (Szentábrahám, Siménfalva, Székelykeresztúr) tanított. Több kötetnyi versválogatás összeállítója. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatója (a magyar társulat művészeti vezetője), a marosvásárhelyi Látó c. szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője és 2007-től a lap főszerkesztője.

Munkássága

Az ún. IV. Forrás-nemzedék vezéralakja, aki napjainkra a romániai magyar költészet mérvadó egyénisége lett. Mára a kortárs magyar líra kiemelkedő alakjává vált, ezt mutatja az is, hogy az ezredfordulótól kezdve a legnevesebb magyarországi kiadók, a Jelenkor, majd a Magvető adják ki köteteit.

Kovács András Ferencet, közkedvelt költői jelnevén KAF-ot a világirodalmi rangú kortárs magyar líra képviselőjeként tartja számon a kritika. Különösen híres fent idézett Erdélyi töredék című verse, amelyet az erdélyi magyarság modern zsoltáraként emlegetnek. De ugyanilyen híres az az egyedi költői ötletet megvalósító verse, amelyben a mindenestül mai élethelyzetet, az elvált férfi karácsonyi magányát, visszakapcsolva az európai kultúra legrégibb gyökereibe, késő középkori keresztény szekvencia formájában írja meg. Angyalfia, senki lánya című versében ezzel megalkotta a híres Todi-himnusz hímnemű párját, a "stabat pater"-t.

Költészetét a hagyomány és történetiség modern megjelenítőjeként, az európai költészeti örökség és az újító szellem találkozásának egyedülálló változataként értékeli a kritika. Gyakran más személyiségek álarca mögé bújva szólal meg – ezek lehetnek hajdan-létezők vagy kitaláltak; néhány alteregót ő maga teremtett meg magának. Illik rá azonban a "tudós költő" (poeta doctus) kategória is, de épp így nevezhetjük nyelvbűvésznek, szenvedélyes filológusnak is. Versei szerteágazó kultúrtörténeti és művészeti utalásrendszerük miatt olykor felkészült, beavatott befogadót feltételeznek. De alapvető érzelmi és szellemi üzenetüket minden olvasó ember be tudja fogadni, aki olykor engedi magát beleveszni a végletekig kifinomult képrendszerbe, máskor meg hagyja, hogy magával ragadja őt a sodró erejű lírai beszéd.

Kötetei

Kaiser Ottó felvétele
  • Tengerész Henrik intelmei (versek, 1983) Kriterion
  • Tűzföld hava (versek, 1988) Kriterion
  • Kótya-lapótya (gyermekversek, 1990) Ion Creanga
  • Költözködés (versek, 1993) Jelenkor–Kriterion
  • Lelkem kockán pörgetem (versek, 1994) Jelenkor–Kriterion
  • Üdvözlet a vesztesnek (versek, 1994) Héttorony
  • Manótánc (gyermekversek, 1994) Polis–Talentum
  • És Christophorus énekelt (versek, 1995) Jelenkor–Kriterion
  • Scintilla animae (esszék, tanulmányok, 1995)
  • Jack Cole daloskönyve (versek, 1996) Jelenkor–Polis
  • Adventi fagyban angyalok (versek, 1998) Jelenkor
  • Deoressio Transsylvaniae ("négykezes" versek Tompa Gáborral közösen, 1998)
  • Saltus Hungaricus (versek, 1999) Jelenkor
  • Fragmentum (versek magyar, ill. német, angol, francia nyelven, 1999)
  • Kompletórium. Válogatott és új versek, 1977–1999; Jelenkor, Pécs, 2000
  • Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Mentor, Marosvásárhely, 2000
  • Miénk a világ (gyermekversek, 2000) Polis
  • Egerek könyve (gyermekversek, 2001) Pallas-Akadémia
  • Téli prézli (versek, 2001) Jelenkor
  • Aranyos vitézi órák (versek, 2002) Mentor
  • Fattyúdalok (versek, 2003) Magvető Kiadó
  • Dzsinbüge; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2003 (Mesevonat)
  • Vásárhelyi vásár. Versek kicsiknek, nagyoknak; Koinónia, Cluj-Napoca, 2003
  • A kártyázó kakadu; ill. Csillag István; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004 (Mesevonat)
  • Überallesbadeni dalnokversenyek. Burleszkek és szatírák; Koinónia, Kolozsvár, 2005
  • Víg toportyán. Versek kicsiknek, nagyoknak; ill. Deák Ferenc; Koinónia, Kolozsvár, 2005
  • Hazatérés Hellászból (Kavafisz-átiratok, 2006) Magvető Kiadó
  • Álmatlan ég. Versek, 2002–2004; Éneklő Borz, Kolozsvár, 2006
  • Időmadárkönyv 69 haiku; ill. Kohsei; Koinónia, Kolozsvár, 2007
  • Hajnali csillag peremén (gyermekversek, 2007) Magvető Kiadó
  • Sötét tus, néma tinta (versek, 2009) Magvető Kiadó
  • Alekszej Pavlovics Asztrov Hagyatéka (versek, 2010) Bookart
  • Bohócöröklét. Impromptuk és divertimentók, 2003–2009; Magvető, Bp., 2011
  • Napsugár-csízió; ill. Faltisz Alexandra; Gutenberg, Csíkszereda, 2011
  • York napsütése / Zengő tombolás. Kettős verseskönyv, 1980–2014; Magvető, Bp., 2014 Magvető Kiadó
  • Lözsurnál dö lüniver. Füstpanoráma, 2010-2017; Bookart, Csíkszereda, 2017
  • Sebő–Kovács András Ferenc: Árdeli szép tánc; ill. Kürti Andrea; Gutenberg, Csíkszereda, 2018 + CD

Díjai[5]

Jegyzetek

  1. ↑ Meghalt Kovács András Ferenc költő, 2023. december 30. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  2. ↑ Elhunyt Kovács András Ferenc költő, 2023. december 30. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  3. ↑ https://copiibjc.bjc.ro/wp-content/uploads/2021/01/Descoper%C4%83-scriitorul_Kov%C3%A1cs-Andr%C3%A1s-Ferenc.pdf
  4. ↑ Kovács András Ferenc kapta az Artisjus nagydíját (magyar nyelven). contextus.hu. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  5. ↑ PIM.hu

Források

  • Markó Béla: Mire jó a forma? Igaz Szó, 1984.
  • Cs. Gyímesi Éva: A rejtőzködő lírikus. Utunk, 1984. március 23.
  • Mózes Attila: A forma öröme. Utunk, 1989. március 31.
  • Szőcs István: Könyv átutazóban. A Hét, 1989. június 1.
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1115. o. ISBN 963-05-6806-3  

Kapcsolódó szócikkek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_András_Ferenc&oldid=22536511”