„Glasznoszty” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Külső hivatkozások: iwikiki |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
==További információk== |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
[http://www.ib.hu-berlin.de/~pbruhn/nagy.htm Glasznoszty a szovjet könyvtárakban] (Peter Bruhn / Nagy Gábor) |
[http://www.ib.hu-berlin.de/~pbruhn/nagy.htm Glasznoszty a szovjet könyvtárakban] (Peter Bruhn / Nagy Gábor) |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
[[Kategória:Hidegháború]] |
[[Kategória:Hidegháború]] |
||
[[Kategória:A Szovjetunió politikája]] |
[[Kategória:A Szovjetunió politikája]] |
||
[[en:Glasnost]] |
|||
[[ar:غلاسنوست]] |
|||
[[ast:Glasnost]] |
|||
[[be:Галоснасць]] |
|||
[[be-x-old:Галоснасьць]] |
|||
[[bg:Гласност]] |
|||
[[ca:Glàsnost]] |
|||
[[cs:Glasnosť]] |
|||
[[da:Glasnost]] |
|||
[[de:Glasnost]] |
|||
[[eo:Glasnost]] |
|||
[[es:Glásnost]] |
|||
[[et:Glasnost]] |
|||
[[eu:Glasnost]] |
|||
[[fa:گلاسنوست]] |
|||
[[fi:Glasnost]] |
|||
[[fr:Glasnost]] |
|||
[[gl:Glasnost]] |
|||
[[he:גלאסנוסט]] |
|||
[[hr:Glasnost]] |
|||
[[id:Glasnost]] |
|||
[[io:Glasnost]] |
|||
[[it:Glasnost']] |
|||
[[ja:グラスノスチ]] |
|||
[[kk:Паблисити]] |
|||
[[ko:글라스노스트]] |
|||
[[la:Glasnost]] |
|||
[[lb:Glasnost]] |
|||
[[lt:Glasnost]] |
|||
[[lv:Glasnostj]] |
|||
[[ms:Glasnost]] |
|||
[[my:ဂလပ်စနော့]] |
|||
[[nl:Glasnost]] |
|||
[[nn:Glasnost]] |
|||
[[no:Glasnost]] |
|||
[[pl:Głasnost]] |
|||
[[pt:Glasnost]] |
|||
[[ro:Glasnost]] |
|||
[[ru:Гласность]] |
|||
[[scn:Glasnost]] |
|||
[[sh:Glasnost]] |
|||
[[sk:Glasnosť]] |
|||
[[sv:Glasnost]] |
|||
[[tl:Glasnost]] |
|||
[[tr:Glasnost]] |
|||
[[uk:Гласність]] |
|||
[[vi:Glasnost]] |
|||
[[zh:開放政策]] |
A lap 2013. január 26., 23:57-kori változata
A glasznoszty hallgat a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által 1985-ben bevezetett új politikai stílus volt.[1] Az orosz szó jelentése „nyíltság”, a korlátozások feloldása.
Célja
Gorbacsov célja a glasznoszty bevezetésével az volt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja keményvonalas konzervatívjait a peresztrojka gazdasági átalakításainak elfogadására ösztönözze. Gorbacsov azt remélte, hogy a nyitottság különféle szintjein, a vitákon és a vitákon való részvételeken keresztül a szovjet nép a peresztrojkát támogatni fogja és részt fog benne venni.
Társadalmi területei
Bár a Nyugaton a glasznosztyot a szólás szabadságával hozták összefüggésbe, az irányvonal célja az volt, hogy az ország vezetését átláthatóvá és így vita tárgyává tegye. Ezzel megkerülhetővé vált a gazdaságot korábban teljes uralma alatt tartó államapparátus szűk köre. A múlt és a jelen hibáinak átvizsgálásával az volt a cél, hogy a szovjet nép támogatni fogja az új reformokat, mint például a peresztrojkát.
A glasznoszty a szabadság új szelét hozta el a népnek – többek között a szólás szabadságát. Ez a korábbi felfogáshoz képest gyökeres változás volt, mivel akkor a szólásszabadság és a kormány iránti kritika kemény elnyomása a szovjet rendszer egyik alappillére volt. A sajtó is nagyobb szabadságot élvezhetett. Az 1980-as évek végére a szovjet rendszert, így a leninista ideológiát is egyre több kritika érte. Ezeket a kritikákat Gorbacsov megpróbálta a felszínen tartani, hogy így megtarthassa a reform alapjait. Azonban egyre több szovjet polgár adott hangot annak a véleményének, hogy az egész szovjet rendszer vált életképtelenné. A glasznoszty igenis jelentős mértékű szólásszabadságot adott a szovjet embereknek – sokkal többet, mint ahogy azt Gorbacsov vélte. A glasznoszty lehetőségei olyan mélyen változtatták meg az állampolgárok véleményét kormányzatukról, hogy ez a párt hitelességének drasztikus hanyatlásához, és így közvetve a Szovjetunió összeomlásához vezetett.
Hatásai
A cenzúra csökkentésével a Szovjet Kommunista Párt elveszítette befolyását a sajtó felett. Hamarosan, a kormány legnagyobb bánatára, a sajtó a szovjet vezetés által korábban sokáig eltussolt komoly társadalmi és gazdasági gondokkal kezdett el foglalkozni. Ilyen volt a rossz lakáshelyzet, az élelmiszerhiány, az alkoholizmus, a lég- és vízszennyezés, az egyre növekedő halálozási arány és a nők másodrangú helyzete. A glasznoszty alatt a nép jelentősen többet tudhatott meg Sztálin rémuralmáról. Bár Hruscsov korábban már elítélte Sztálin személyi kultuszát, a rémtettek valódi nagyságrendjeit nem hozták nyilvánosságra. Az új hírek lerombolták a szovjet életről alkotott addigi pozitív képet, és egyre inkább a Szovjetunión belüli élet negatív aspektusai kerültek előtérbe. Mindez elkezdte aláaknázni az emberek szovjet rendszerbe vetett hitét.
A politikai nyitottság további váratlan következményekkel is járt. A szovjet köztársaságokban tartott tanácsi választások során a nacionalisták jelentős győzelmeket értek el. Ahogy Gorbacsov egyre csökkentette a politikai elnyomást, úgy csúszott ki egyre inkább Moszkva kezéből a tagköztársaságok feletti irányítás. Az 1980-as években egyre több teret nyertek a tagköztársaságok függetlenségi törekvései, különösen a baltikumi Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyeket Sztálin 1940-ben csatolt a Szovjetunióhoz. A nemzeti érzelmek más szovjet tagállamban is gyökeret vertek, például Ukrajnában, Grúziában és Azerbajdzsánban.
Az 1980-az évek közepétől a glasznoszty reformjait a balti államok arra használták fel, hogy először a környezetvédelmi és műemlékvédelmi jogukat, majd később az önrendelkezési és függetlenségi jogukat érvényesíthessék. A balti államok szeparatizmusa láncreakciót indított el a Szovjetunión belül. Borisz Jelcin támogatásával 1991-ben a balti köztársaságok elnyerték függentlenségüket.
A glasznoszty alatti nacionalizmus előretörése országszerte olajat öntött a felszín alatt parázsló nemzetiségi feszültségekre. 1988-ban például az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (SZSZK) főleg örmények lakta Hegyi-Karabah régiója az Örmény SZSZK-val való egyesülésről döntött. A helyi azeri etnikumokat ért erőszakról a szovjet televízió is beszámolt, amelynek következtében Szumgait azerbajdzsáni városban örményeket mészároltak le.
A glasznoszty szabadsága a szovjet állampolgárok és a nyugatiak közötti kapcsolatok növekedésével is járt. Az utazási korlátozásokon enyhítettek, lehetővé váltak az üzleti és kulturális kapcsolatfelvételek is.
Bár a glasznoszty jegyében több ezer politikai foglyot és másként gondolkodót engedtek ki a börtönből, Gorbacsov eredeti terve, amely a glasznoszty és a peresztrojka segítségével reformálta volna meg a Szovjetuniót, nem vált be. A Gorbacsov reformjait ellenzők által kirobbantott 1991-es sikertelen puccskísérlet után a Szovjetunió feloszlott.
Források és jegyzetek
További információk
Glasznoszty a szovjet könyvtárakban (Peter Bruhn / Nagy Gábor)