„Vatikán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Adatok bővítése, csinosítás
a felesleges szóközök ki, egyéb apróságok
15. sor: 15. sor:
| Védett terület: 1431 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/91 91]
| Védett terület: 1431 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/91 91]
|-
|-
|A világörökségi helyszín eredetileg Róma [[ókor]]i és [[középkor]]i történelmének épületeit és műemlékeit foglalta magába. Kezdetben az aureliusi falak által körülzárt történelmi városközpontot jelentette, majd 1990-ben kiterjesztették, így ma az Olaszországhoz és a [[Vatikán]]hoz egyaránt tartozó helyszínhez része Róma történelmi központja, a Vatikán területen kívüli birtokai és a [[San Paolo fuori le mura]]-bazilika. A város történelmi központjának legfontosabb műemlékei a [[Forum Romanum]], Augustus és [[Angyalvár|Hadrianus]] császárok mauzóleumai, a [[Colosseum]], [[Constantinus diadalíve]], a [[Pantheon (Róma)|Pantheon]], valamint a középkori és a barokk Róma templomai és épületei. A Vatikán államot létrehozó, az Olaszország és a Szentszék között 1929-ben aláírt [[lateráni egyezmény]] szerint a Szentszék tulajdonában maradt a lateráni épületegyüttes, a [[Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)|Santa Maria Maggiore-bazilika]] és a [[San Paolo fuori le mura]] bazilikák, valamint a Palazzo Propaganda Fide, a Palazzo Maffei és a Palazzo del Sant Uffzio.
|A világörökségi helyszín eredetileg Róma [[ókor]]i és [[középkor]]i történelmének épületeit és műemlékeit foglalta magába. Kezdetben az aureliusi falak által körülzárt történelmi városközpontot jelentette, majd 1990-ben kiterjesztették, így ma az Olaszországhoz és a [[Vatikán]]hoz egyaránt tartozó helyszín része Róma történelmi központja, a Vatikán területen kívüli birtokai és a [[San Paolo fuori le mura]]-bazilika. A város történelmi központjának legfontosabb műemlékei a [[Forum Romanum]], Augustus és [[Angyalvár|Hadrianus]] császárok mauzóleumai, a [[Colosseum]], [[Constantinus diadalíve]], a [[Pantheon (Róma)|Pantheon]], valamint a középkori és a barokk Róma templomai és épületei. A Vatikán államot létrehozó, az Olaszország és a Szentszék között 1929-ben aláírt [[lateráni egyezmény]] szerint a Szentszék tulajdonában maradt a lateráni épületegyüttes, a [[Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)|Santa Maria Maggiore-bazilika]] és a [[San Paolo fuori le mura]] bazilikák, valamint a Palazzo Propaganda Fide, a Palazzo Maffei és a Palazzo del Sant Uffzio.
|}
|}
{| {{széptáblázat}}
{| {{széptáblázat}}
28. sor: 28. sor:
| Védett terület: 44 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/286 286]
| Védett terület: 44 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/286 286]
|-
|-
|A [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikát]], a Szent Péter teret és a [[Vatikán|Vatikáni Palotát]] magába foglaló Vatikánváros a keresztény világ egyik legszentebb helye és egyben a vallásos művészet egyik központja is. A [[Vatikán|Szentszék]] és [[Olaszország]] között 1929-ben aláírt [[Lateráni egyezmény]] szerint a független Vatikán kevesebb mint 0,5 négyzetkilométer felett rendelkezik. Legfontosabb épülete a Szent Péter-bazilika azon a helyen áll, ahol [[Péter apostol]]t a hagyomány szerint eltemették. A jelenleg látható épület már a második ugyanazon a helyen, az első templomot a [[4. század]] első felében emelték. A mostani templom építése 1506-ban, [[II. Gyula pápa]] idejében kezdődött, 1667-ben fejeződött be és a kor leghíresebb művészei, [[Donato Bramante|Bramante]], [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]], [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] és [[Giovanni Lorenzo Bernini|Bernini]] dolgoztak rajta. A [[bazilika]] előtti kettős oszlopsorral határolt azonos nevű tér Bernini tervei szerint épült a [[17. század]] közepén. A Vatikáni Palota egy hosszú építkezési folyamat eredménye amely során a középkortól kezdve az egymást követő pápák igyekeztek felülmúlni elődeiket. Az épületegyüttes a pápa hivatalos rezidenciája, emellett itt találhatók a Vatikáni Múzeumok, amelyeknek legismertebb része a [[Sixtus-kápolna]] Michelangelo freskóival.
|A [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikát]], a Szent Péter teret és a [[Vatikán|Vatikáni Palotát]] magába foglaló Vatikánváros a keresztény világ egyik legszentebb helye és egyben a vallásos művészet egyik központja is. A [[Vatikán|Szentszék]] és [[Olaszország]] között 1929-ben aláírt [[lateráni egyezmény]] szerint a független Vatikán kevesebb mint 0,5 négyzetkilométer felett rendelkezik. Legfontosabb épülete, a Szent Péter-bazilika azon a helyen áll, ahol [[Péter apostol]]t a hagyomány szerint eltemették. A jelenleg látható épület már a második ugyanazon a helyen, az első templomot a [[4. század]] első felében emelték. A mostani templom építése 1506-ban, [[II. Gyula pápa]] idejében kezdődött, 1667-ben fejeződött be és a kor leghíresebb művészei, [[Donato Bramante|Bramante]], [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]], [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] és [[Giovanni Lorenzo Bernini|Bernini]] dolgoztak rajta. A [[bazilika]] előtti kettős oszlopsorral határolt azonos nevű tér Bernini tervei szerint épült a [[17. század]] közepén. A Vatikáni Palota hosszú építkezési folyamat eredménye, amely során a középkortól kezdve az egymást követő pápák igyekeztek felülmúlni elődeiket. Az épületegyüttes a pápa hivatalos rezidenciája, emellett itt találhatók a Vatikáni Múzeumok, amelyeknek legismertebb része a [[Sixtus-kápolna]] Michelangelo freskóival.
|}
|}
==Elhelyezkedésük==
==Elhelyezkedésük==

A lap 2019. november 5., 09:58-kori változata

Bővebben: Világörökség

A Vatikán területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára.

Róma történelmi központja
 Olaszország és  Vatikán közös világörökségi helyszíne
1980, kiterjesztés: 1990, kisebb módosítás: 2015
Kulturális (I)(II)(III)(IV)(VI)
Védett terület: 1431 ha, hivatkozás: 91
A világörökségi helyszín eredetileg Róma ókori és középkori történelmének épületeit és műemlékeit foglalta magába. Kezdetben az aureliusi falak által körülzárt történelmi városközpontot jelentette, majd 1990-ben kiterjesztették, így ma az Olaszországhoz és a Vatikánhoz egyaránt tartozó helyszín része Róma történelmi központja, a Vatikán területen kívüli birtokai és a San Paolo fuori le mura-bazilika. A város történelmi központjának legfontosabb műemlékei a Forum Romanum, Augustus és Hadrianus császárok mauzóleumai, a Colosseum, Constantinus diadalíve, a Pantheon, valamint a középkori és a barokk Róma templomai és épületei. A Vatikán államot létrehozó, az Olaszország és a Szentszék között 1929-ben aláírt lateráni egyezmény szerint a Szentszék tulajdonában maradt a lateráni épületegyüttes, a Santa Maria Maggiore-bazilika és a San Paolo fuori le mura bazilikák, valamint a Palazzo Propaganda Fide, a Palazzo Maffei és a Palazzo del Sant Uffzio.
Vatikán
1984
Kulturális (I)(II)(IV)(VI)
Védett terület: 44 ha, hivatkozás: 286
A Szent Péter-bazilikát, a Szent Péter teret és a Vatikáni Palotát magába foglaló Vatikánváros a keresztény világ egyik legszentebb helye és egyben a vallásos művészet egyik központja is. A Szentszék és Olaszország között 1929-ben aláírt lateráni egyezmény szerint a független Vatikán kevesebb mint 0,5 négyzetkilométer felett rendelkezik. Legfontosabb épülete, a Szent Péter-bazilika azon a helyen áll, ahol Péter apostolt a hagyomány szerint eltemették. A jelenleg látható épület már a második ugyanazon a helyen, az első templomot a 4. század első felében emelték. A mostani templom építése 1506-ban, II. Gyula pápa idejében kezdődött, 1667-ben fejeződött be és a kor leghíresebb művészei, Bramante, Michelangelo, Raffaello és Bernini dolgoztak rajta. A bazilika előtti kettős oszlopsorral határolt azonos nevű tér Bernini tervei szerint épült a 17. század közepén. A Vatikáni Palota hosszú építkezési folyamat eredménye, amely során a középkortól kezdve az egymást követő pápák igyekeztek felülmúlni elődeiket. Az épületegyüttes a pápa hivatalos rezidenciája, emellett itt találhatók a Vatikáni Múzeumok, amelyeknek legismertebb része a Sixtus-kápolna Michelangelo freskóival.

Elhelyezkedésük

Vatikán világörökségi helyszínei (Olaszország)
Róma
Róma
Vatikán
Vatikán


Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vatikán_világörökségi_helyszínei&oldid=21904656”