„Falicsi magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
167 854 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Uralkodó infobox
{{Uralkodó infobox
| név =Falicsi
| név =Falicsi
| kép =Fajsz Fajsz.jpg
| kép =Fajsz Litho 2.jpg
| képméret =220px
| képméret = 170px
| képaláírás =A fejedelmet ábrázoló dombormű [[Fajsz (Bács-Kiskun megye)|Fajszon]]
| képaláírás =[[Moritz von Schwind]] festménye [[Josef Kriehuber]] litográfiája alapján
| ragadványnév =
| ragadványnév =
| állam =Magyar Fejedelemség
| állam =Magyar Nagyfejedelemség
| megnevezés =fejedelme
| megnevezés =nagyfejedelme
| uralkodási_név =
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[947]]
| uralkodás_kezdete =[[947]]
15. sor: 15. sor:
| előd =[[Zolta magyar fejedelem|Solt]] (?)
| előd =[[Zolta magyar fejedelem|Solt]] (?)
| utód =[[Taksony magyar fejedelem|Taksony]] (?)
| utód =[[Taksony magyar fejedelem|Taksony]] (?)
| állam2 =
| megnevezés2 =
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2=
| uralkodás_vége2 =
| koronázás dátuma2 =
| koronázás helye2 =
| örököse2 =
| előd2 =
| utód2 =
| állam3 =
| megnevezés3 =
| uralkodási_név3 =
| uralkodás_kezdete3=
| uralkodás_vége3 =
| koronázás dátuma3 =
| koronázás helye3 =
| örököse3 =
| előd3 =
| utód3 =
| állam4 =
| megnevezés4 =
| uralkodási_név4 =
| uralkodás_kezdete4=
| uralkodás_vége4 =
| koronázás dátuma4 =
| koronázás helye4 =
| örököse4 =
| előd4 =
| utód4 =
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
| teljes_név =
61. sor: 31. sor:
| lábjegyzet =
| lábjegyzet =
}}
}}
'''Falicsi''', más írásmóddal '''Fajsz''' (? – [[955]]. [[augusztus 10.]]) magyar fejedelem, [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád]] unokája. [[947]] és [[955]] között uralkodott a [[Somogyi hercegség]] területén. Életének és uralkodásának körülményei ismeretlenek. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott.
'''Falicsi''', más írásmóddal '''Fajsz''' (? – [[955]]. [[augusztus 10.]]) magyar nagyfejedelem, [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád fejedelem]] unokája. [[947]] és [[955]] között uralkodott a [[Somogyi hercegség]] területén. Életének és uralkodásának körülményei ismeretlenek. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott.


== Élete ==
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.
69. sor: 40. sor:


Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.
Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.
[[Fájl:Fajsz Fajsz.jpg|262px|bélyegkép|jobb|A fejedelem domborműve a [[Bács-Kiskun megye]]i [[Fajsz (Bács-Kiskun megye)|Fajszon]]]]

⚫
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|500px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] szerint]]

Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A [[Képes krónika]] a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. [[Anonymus]] Árpád, Zolta, Taksony sorrendje elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt és így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lenni.
Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A [[Képes krónika]] a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. [[Anonymus]] Árpád, Zolta, Taksony sorrendje elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt és így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lenni.


== Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról ==
== Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról ==
⚫
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|230px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] szerint]]

Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''A birodalom kormányzása'' című művének negyvenedik, „''A kavarok és turkok nemzetségeiről''” című fejezetében a következőt írja:
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''A birodalom kormányzása'' című művének negyvenedik, „''A kavarok és turkok nemzetségeiről''” című fejezetében a következőt írja:


A lap 2016. január 4., 20:52-kori változata

Falicsi
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája alapján
Moritz von Schwind festménye Josef Kriehuber litográfiája alapján
Magyar Nagyfejedelemség nagyfejedelme
Uralkodási ideje
947 – 955
ElődjeSolt (?)
UtódjaTaksony (?)
Életrajzi adatok
UralkodóházÁrpád-ház
Született10. század
Elhunyt955. augusztus 10.
ÉdesapjaJutas
A Wikimédia Commons tartalmaz Falicsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Falicsi, más írásmóddal Fajsz (? – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája. 947 és 955 között uralkodott a Somogyi hercegség területén. Életének és uralkodásának körülményei ismeretlenek. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott.

Élete

Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzásáról című művében írja, hogy a követjárás idején, 948-ban Falicsi a magyarok fejedelme (arkhón, kephalé proton). Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás Taksonyra vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget 955-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.

Az, hogy Taksony Falicsitól vette át a főhatalmat, más meggondolásból is következik. Az ismert források alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a főhatalom Árpád családjában – „nomád öröklési szokás” szerint – az Árpád nemzetség egyes ágai között egymás után sorban, egymást váltva öröklődött, a születés sorrendjében. Ennek alapján Árpád halálakor Tarkacsu örökölte a főhatalmat, illetve ha már nem élt, akkor a fiatalabb testvér ága. Ha feltesszük, hogy a történész császár Árpád-fiakról közölt névsora egyben születési sorrendet is jelent, akkor valóban a Jutocsa ágából származó Falicsi után a Zolta ágából való Taksonynak kellett következni.

Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.

A fejedelem domborműve a Bács-Kiskun megyei Fajszon

Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A Képes krónika a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. Anonymus Árpád, Zolta, Taksony sorrendje elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt és így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lenni.

Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról

Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png
Árpád leszármazottai Bíborbanszületett Konstantin szerint

Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című művének negyvenedik, „A kavarok és turkok nemzetségeiről” című fejezetében a következőt írja:

„Tudnivaló, hogy Árpád, Turkia nagy fejedelme négy fiút nemzett, az első Tarkatzú [Tarkacsu]/Tarhos, a második Jelekh [Jelek]/Üllő, a harmadik Jutotza Jutocsa és a negyedik Zalta Zolta.
Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkatzú [Tarkacsu], nemzette Tebelét [Tevel], második fia, Jelekh [Jelek], nemzette Ezelekh-et [Ézelő], harmadik fia, Jutotza [Jutocsa], nemzette Falitzi-t [Falicsi], ki most fejedelem, negyedik fia, Zalta [Zolta] nemzette Takszit [Taksony].”[1]

Jegyzetek

  1. ↑ A mű egy másik helyén viszont a történész császár azt írja, hogy „…Abban az időben Liuntina/Levente, Árpád fia volt a fejedelmök[a Turkoknak]”, ami ellentmondásban van a fenti részekkel.

Felhasznált források

Külső hivatkozások


Előző uralkodó:
Zolta
Magyarország uralkodója
947(?) – 955		A Szent Korona
 Következő uralkodó:
Taksony
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Falicsi_magyar_fejedelem&oldid=17043485”