Ugrás a tartalomhoz

Csíkszentmiklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nicoleşti (Harghita) szócikkből átirányítva)
Csíkszentmiklós (Nicolești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkszépvíz
Rangfalu
KözségközpontSzépvíz
Irányítószám537118
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84451
Népesség
Népesség1079 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1080 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 21″, k. h. 25° 50′ 40″46.439176°N 25.844456°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 21″, k. h. 25° 50′ 40″46.439176°N 25.844456°E
SablonWikidataSegítség

Csíkszentmiklós (románul Nicolești) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Csíkszeredától 11 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Össze van épülve Szépvízzel. A falun átfolyik a Szent Miklós pataka.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét a Szent Miklósnak szentelt román kori templomáról kapta.

Története

[szerkesztés]

1332-ben S. Nicolao néven említik először. Első román kori, 1498-ban gótikus stílusban átépített templomát 1661-ben a tatárok égették fel, 1694-ben pedig tornyát is lerombolták. A tornyot 1724-ben újjáépítették. 1910-ben 1100 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1992-ben 1152 lakosából 1148 magyar és 4 román volt.

Nevét először 1333-ban írták bele a pápai tizedjegyzékbe Santo Nicolae néven. A falu neve a következő századokban így alakult: 1495-Senth Miclos 1496-Szent Miklos 1638-Santus Nicolaus 1854-Csík-Szent-Miklós

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Mai római katolikus erődített temploma 1777 és 1784 között épült a régi gótikus templom újjáépítésével barokk stílusban. Lőréses, tornyos erődfala 1722-ben épült az 1661-es és1694-es dúlások után. Harangjának hangja messze földön híres.
  • Nevezetességei még a Csíkszentmiklósi rovásírásos deszkadarabok.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1678-ban Balázsffy Mihály ferences szerzetes a rend történetírója.
  • Orbán József szobrász (1901–1974) Legfontosabb köztéri alkotása: Petőfi Sándor (kőszobor, 1953, Eger)
  • Itt született 1927-ben Tabák László újságíró, elbeszélő, műfordító.

Hivatkozások

[szerkesztés]