Orbán József (szobrász)
| Orbán József | |
| Született | 1901. október 13. Csíkszentmiklós |
| Elhunyt | 1974. január 19. (72 évesen) Eger |
| Foglalkozása | szobrász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Orbán József (Csíkszentmiklós, 1901. október 13. – Eger, 1974. január 19.)[1][2] magyar szobrász.
Életpályája[szerkesztés]
1915-ben agyaggal szobrászkodott. 1916-ban már dolgozott. 1916-ban szüleivel elhagyta hazáját, Dicsőszentmártonba, majd Kisbéren volt. Eleinte ruhagyantagyárban dolgozott, mint gépmunkás. 1917-ben szüleivel visszatért Csíkszentmiklósra, és új életet kezdett. 1917. június 11-én tanoncnak állt Győrött, a Magyar Vagon- és Gépgyárban 1920-ig. 1920–1923 között egy szalmafonó műhelyben dolgozott. 1923–1925 között a Láng Gépgyárban dolgozott Pesten. 1925-ben ismét Győrött dolgozott. Lányi Dezső szobrászművész volt magy hatással rá. Albert Andor szobrászművésznél kezdett dolgozni Győrben. 1926–1928 között tanuló a Százados úti művésztelepen, mint kőszobrász, Derzsy Gergely mellett. 1926–1929 között az Iparrajziskolában tanult, ahol Ohmann Béla oktatta. 1929–1933 között Kováts Józseftől, Moldován Bélától és Vesztróczy Manótól tanult. Az 1930-as évek elején nem volt sok munkája; 1932-ben munkanélküli lett. 1932-től volt kiállító művész. 1932–1945 között a Műcsarnokban állította ki munkáit. 1947-től Egerben élt. Ekkor ismerte meg Kátai Mihály, Hamza Tibor, Kastali István, Korény József és Lovasy Ákos festőművészek munkáit. 1951-ben részt vett a Kossuth- és Hunyadi-szoborpályázatban. 1955-ben egy egri konzervgyárban dolgozott telepőrként, valamint az egri gyógyszervállalat portása volt.
1974. január 19-én hunyt el gyomorrákban. Sírja Egerben található, a hatvani úti temetőben.
Családja[szerkesztés]
Szülei Orbán Antal és Imre Veronika voltak. 1933. február 12-én Budapesten kötött házasságot Kovács Gizellával.[3] Egy lányuk született: Ágnes (1934-?)
Művei[szerkesztés]
- Petőfi Sándor-szobor (Eger, 1953, kő)
- 1919-es emlékmű (Eger, 1959)
- Jézus levétele a keresztről
- Magyarország védasszonya (márvány)
- Krisztus-fej
- Leányfej
- Vastagh György
- Görgei lovasszobor
- Pásztor
- Rákóczi lovasszobor
- Gömbös Gyula-síremlék
- Magyar gazda
- Vasárnap délután
- Figyelő (magyar) csikós
- Székely kanász
- Női akt
- Édesanya
- Himnusz
- Ajándék
- Teherhordó
- Toldi párbaja
Díjai[szerkesztés]
- Halmos Izor kisplasztika díj (1942)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Artportal.hu
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/04/11042807.pdf 1. rész
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/05/11051207.pdf 2. rész
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/05/11052607.pdf 3. rész
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/06/11060907.pdf 4. rész
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/06/11062307.pdf 5. rész
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/07/11070707.pdf 6. rész
- https://hnepe.files.wordpress.com/2011/07/11072107.pdf 7. rész
További információk[szerkesztés]
- Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében (1985)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
