Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom
| Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Egyházmegye | Gyulafehérvári főegyházmegye |
| Védőszent | Szent Miklós |
| Lelkész | György Mihály-Levente |
| Építési adatok | |
| Építése | 15. század |
| Rekonstrukciók évei | 1777-1784 |
| Stílus |
|
| Felszentelés | 1784. június 6. |
| Felszentelő | Batthyány Ignác |
| LMI-kód | HR-II-a-A-12883 |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom a legszebb és legnagyobb 15. századi gótikus toronnyal rendelkező csíki templom. Románia műemlékeinek hivatalos jegyzéke műemlék épületként a HR-II-a-A-12883 sorszámon tartja nyilván.
A templom története[szerkesztés]
Szent Miklós egyházközséget a pápai tizedjegyzék először 1333-ban említette. Egykori román stílusú templomából semmilyen tárgyi emlék nem ismeretes, feltehetően a 15. század végén építették át gótikus stílusba. A lőréses, csúcsíves hangablakokkal ellátott harangtorony ugyancsak a 15. század végén épülhetett. A templomot a 17. században lőréses védőtornyokkal megerősített fallal vették körül. A várfalnak fontos szerepe volt a 17. századi tatárbetörések idején, mivel a Csíki-medence keleti kapujaként szolgáló településre a Gyimesek felől törtek be a tatárok.
Ferenczi György gyergyószentmiklósi plébános feljegyzése szerint a templomot 1626-ban javították. Feltételezhető, hogy a régi templom szélvitorláján az 1630-as évszám a javítások befejezésének időpontját örökítette meg.
A műemlék épület oltárát 1675-ben készítették. 1689-ben a tornyot új haranggal látták el, amely a brassói Boltosch harangöntő műhelyben készült. Az 1694-évi tatárbetörés alkalmával a templom és torony súlyosan megrongálódott, a javításra csak 1724-ben került sor. 1777-ben a középkori templomot lebontották. A régi harangtoronyhoz hozzáépített új barokk templom 1784-re épült fel. Akkor nyerte el a templom a mai formáját, a későbbiekben csak kisebb változtatások történtek. A csíkszentmiklósi római katolikus vártemplomot 1784. június 6-án Batthyány Ignác püspök szentelte fel Szent Miklós tiszteletére. A főoltárt 1797-ben készítették, a régi oltárból egy Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép maradt fenn, amely a 18. század első felében készülhetett.
A vártemplom toronyórája a 20. század elején készült Müller János budapesti óragyárában. A templomot 1626-ban, 1821-ben, 1901-ben, 1926-ban és 1995-ben javították.
A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom Csík egyik legerősebb vártemploma volt.
A templom leírása[szerkesztés]
A vártemplomra a csíki templomok szokásos felépítése jellemző, egy tengelyen van elhelyezve a torony, a hajó és a szentély. A templom teljes egészében barokk átalakításon esett át, de gótikus elemeket is őriz. Az egykori gótikus templom alaprajza részben megegyezik a maival. A régi műemlék épület valamivel rövidebb volt és a mai egyenes záródású szentély helyén minden bizonnyal poligonális záródású szentély állt. A torony jelenleg az épületegyüttes legöregebb része, amely a gótikus templomból maradt meg többé-kevésbé érintetlenül. A barokk átépítések során nem bontották le teljesen a templomot. Ezt igazolja a hajó északi falán látható három támpillér. A templomot szabálytalan alaprajzú, várfal övezi, amelynek nyugati oldalát a paplak régi szárnyának keleti fala képez. A templomhajó és a szentély a 18. századi barokk átalakítás eredménye.
A templom belseje[szerkesztés]
A templom belső terét egységes barokk építészet jellemzi. A hajót és a szentélyt fiókos dongaboltozat fedi, a diadalívnél és a szentélynél hevederívvel van megerősítve. A karzatot pillérek tartják. A karzataljat három, különböző fesztávolságú keresztboltozatos szakasz fedi, a hajó felől az árkádíveket aranyozott keretezés emeli ki, kétoldalt az ívzáródásnál trapéz alakú zárókővel, rajta lant alakú stukkódísszel. A karzat mellvédje tömör falú, hordószerűen kidomborodó előlapján rombuszokból kialakított díszítéssel. A diadalívet két egymásra helyezett pilaszter tartja. A hevederív hajó felőli oldalát változatos stukkódíszek borítják, közepén körbe foglalva Isten szeme sugaraktól övezve. A hajó mennyezetét párhuzamos szalagokban elhelyezett geometrikus motívumokkal kialakított vakolatdíszek hálózzák be. A boltozaton falfestmények láthatók, a belső falakat vászonra festett falképek díszítik. A festményeket Bulhardt János brassói festő készítette 1900-ban, amelyek evangélistákat, Dávid királyt hárfával, valamint a templom védőszentje Szent Miklós életéből vett jeleneteket ábrázolnak.
A templom főoltára 1797-ben készült el. Középső szoborfülkéjében Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra látható, két oldalt Péter és Pál apostol szobra van elhelyezve. A párkány fölött az oltárkorona bordái között Szent Miklós szobra áll, amelyet felhőkön ülő naiv faragású angyalkák vesznek körül. A vártemplom Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárképe jelentős művészettörténeti érték. A szentély északi falán Krisztus megkeresztelését ábrázoló oltárkép van elhelyezve.
A 20. század elején készült a neogótikus mellékoltár és szószék, amelyeket 1995-ben a templom általános felújításakor eltávolítottak. Az egykori neogótikus mellékoltár Jézus szobra új talapzatra helyezve a templom hajójában látható. A templom orgonáját a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár készítette 1924-ben.
A templom tornya[szerkesztés]
A torony jelenleg az épületegyüttes legrégibb része. Köpeczi Sebestyén József szerint:
„Ez egyike a legszebb és leghatalmasabb XV. századi gótikus tornyoknak.”
Déli falához egyenes, fedett, falépcsős, dongaboltozatot építettek, amely a kórusba vezet. A torony szegmensíves nyugati bejáratát fa ajtókeret béleli. A bejárat fölött a támpillérek vízvezetőinek magasságában körablak látható. A torony emeleteit övpárkányok választják el, minden emeleten lőréseket alakítottak ki. Utolsó emeletén, a harmadik övpárkányról, magas csúcsíves harangablakok nyílnak. A tornyot az óraíves koronázó párkány fölött elegáns vonalú barokk toronysisak fedi be, amelyet a 19. század elején készítettek. A déli falon, a legalsó lőrés fölött látható az a feliratos kőtábla, amely a torony 1724. évi javítási munkálatainak állít emléket:
EN HOMOROD/ SZMARTONI BI/ROSANDOR/MADARASON LAKTO/MBA VOLTAM/ENNEK AZ TOR/ONNAK(EGESEN?)/ FUNDATORA ES/EPITTETÖ MESTERE/1724
A templom várfala[szerkesztés]
A templomot szabálytalan alaprajzú, északi oldalán támpillérekkel erősített, lőrésekkel ellátott 2,5-3 méter magas, várfal övezi. A falat két bástya is erősíti. A templomkert déli oldalán félköríves nagykapu nyílik, mellette egy nyeregtetővel fedett boltozott kapu látható, amelynek a bejárat fölötti szegmensíves szoborfülkéje jelenleg üresen áll. A bejárat régen a templom felől volt, később kívülről nagyméretű kaput nyitottak. A várfal keleti sarkát trapéz alakú, sátortetővel fedett, kétszintes bástya erősíti, keleti és déli falain keskeny lőrések vannak. A várfal északi oldalán egy kisebb, kétszintes torony látható, amelyet szépvízi kapunak is neveznek. Nyugati oldalát a papilak régi szárnyának keleti fala képezi.
A templom búcsúja[szerkesztés]
A Csíkszentmiklósi római katolikus vártemplom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentje Szent Miklós napján, december 6-án tartják.
Források[szerkesztés]
- Köpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.
- Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
- Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok. Budapest, 1995.
- Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Szőcs Imre, Szőcs Miriam: Csíkszentmiklós római katolikus templom. Csíkszereda, 1999.
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda, 2007.
- Lélek és kincs Csíkszentmiklóson. Csíkszereda, 2009.
- Lista monumentelor istorice: Județul Harghita. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}
