Nagylak (Magyarország)
Nagylak | |||
A község 18 méter magas harangtornya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Makói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kolozsvári Rozália (független)[1] | ||
Irányítószám | 6933 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 362 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 92,11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 20° 42′ 36″46.170872°N 20.709954°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 15″, k. h. 20° 42′ 36″46.170872°N 20.709954°E | |||
Nagylak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagylak község Csongrád-Csanád megye Makói járásában. 469 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.[3]
Fekvése
Nagylak Csongrád-Csanád megye délkeleti szélén fekszik; közigazgatási területének észak-déli kiterjedése megközelítőleg 6 kilométer, kelet-nyugati irányban viszont átlagosan alig 800 méter, így szinte biztosan a megye legkisebb alapterületű önálló települése. Ennek oka, hogy jelen formájában nem történelmi fejlődés eredményeként jött létre, hanem a trianoni határmódosításokkal: az addigi Nagylak település teljes belterülete 1920-ban Romániához került, csak kevés határrésze maradt magyar fennhatóság alatt, ahol aztán a mai község a 20. században kiépült.
Szomszédai: észak felől Csanádpalota, kelet felől a romániai Nagylak (Nádlac), dél felől Egres (Igriș) és Nagyszentmiklós (Sinnicolau Mare) közti lakatlan, egykori Maros-holtágakkal szabdalt területek, nyugatról pedig Magyarcsanád.
Megközelítése
A határközség a 43-as főút mentén fekszik, a településen nemzetközi határátkelőhely működik Románia irányában, ami korábban a nemzetközi tehergépjármű-forgalom mintegy egytizedét bonyolította le. (Az M43-as autópálya, melynek nyomvonala Nagylaktól északra, Csanádpalota déli határában halad el, jelentős mértékben tehermentesítette az itteni határátkelőt.) A község lakott területén észak-déli irányban a 4451-es út húzódik végig (említést nyer ugyanez az út 4458-as útszámozással is), a belterület és az államhatár között pedig a 448-as főút húzódik.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt: Újszeged vasútállomás felől számítva, sorrendben előbb Nagylak vasútállomás a község központjában és Nagylaki Kendergyár megállóhely attól pár kilométerre északra.
Története
A jelenlegi magyar területen lévő Nagylak a Maros jobb partján található romániai Nagylak város határrésze volt; a két belterület, Kendergyár és Újtelep alkotja a mai magyarországi községet. Közigazgatásilag hozzá tartozik a 42 fő által lakott Balatán külterület is.
A későbbi település helyén játszódott le a Dózsa-féle parasztlázadás egyik eseménye, Dózsa György ezen a helyen aratott győzelmet a nemesek seregei fölött 1514. május 24-én.
A kender- és lenáztatógyárat (ma a Hungarohemp Zrt. üzeme) 1903-ban alapították, eleinte Bács megyei svábok dolgoztak benne. A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a lentelep átesett Romániába, a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. 1922. február 26-án a magyar–román határmegállapító bizottság végül a lentelepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor Mezőhegyes közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része maradt Magyarországon. Ezen a kétezer holdnyi területen 512 lakossal 1921. október 1-jén önálló községet hoztak létre, amely a vasútállomás körül alakult ki.
1925-ben 56 új házhelyet osztottak ki, három évvel később felépült a községháza. A két belterület közötti műút 1938-ban épült meg. A második világháborúban a szovjetek 1944. szeptember 24-én foglalták el a települést.
1945-ben szinte egyszerre alakult meg a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Kommunista Párt helyi szervezete a községben, ugyanebben az évben 65 hektárnyi földet osztottak ki főként gyári munkásoknak. A kendergyárat 1948. március 30-án államosították. Az 1970-es években több mint 600 embernek biztosított munkát, de a 80-as években leépítések történtek. A gyár 1992-ben csődöt jelentett, tovább növelve a munkanélküliek számát.
1967-ben új lemezüzem létesült, ami pozdorja bútorlapokat gyártott. 1968. április 6-án nyílt meg a közúti átkelőhely. 1996-ban kamionterminál épült a meglévő ellenőrző-állomás mellé. 2007. január 1-jéig, a szomszédos Románia Európai Uniós csatlakozásáig állat- és növényegészségügyi ellenőrző állomás, valamint állatpihentető működött.
1994-ben a családok 80 százalékának egy főre eső jövedelme nem érte el a minimálbér összegét. 2001-ben ipari park létesült a településen. 2008. májusban felállítottak egy 18 méteres haranglábat, amely korábban Csengelén állt; ugyanebben az évben felújították az orvosi rendelőt.[4] A Szeged-Csanádi egyházmegye 2010-re ígért falazott szerkezetű, ökumenikus templomot;[5] többszöri késéssel[6][7] végül is 2014-re épült fel a a község első temploma.[8]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bertók Sándor (független)[9]
- 1994–1998: Bertók Sándor (független)[10]
- 1998–2002: Keresztes Zoltán (független)[11]
- 2002–2006: Kocsis István (független)[12]
- 2006–2010: Gyarmati András (független)[13]
- 2010–2014: Gyarmati András (független)[14]
- 2014–2016: Gyarmati András (független)[15]
- 2017–2019: Locskai Zoltán (független)[16]
- 2019-től: Kolozsvári Rozália (független)[1]
A településen 2017. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[16] az előző polgármester lemondása miatt.[17]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 481 | 489 | 433 | 361 | 380 | 365 | 362 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 1%-a román, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[18] A településen román kisebbségi önkormányzat működik.
2011-ben már 91% vallotta magát magyarnak, 6% románnak, 1% cigánynak, 1% szlováknak és 1% németnek a faluban.
Felekezeti megoszlás
A község lakói közül 2001-ben római katolikus volt 38,2%, református 9,4%, evangélikus 9,4% és görögkatolikus 1,0%. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, míg 19,8% semmilyen felekezethez vagy valláshoz nem tartozott. A lakosság 21,8%-ának ismeretlen a felekezeti hovatartozása, vagy nem válaszolt a népszámláláskor.
Látnivalók
- Dózsa György Művelődési Ház
- Dózsa György szobra, Lapis András alkotása
- Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékező tábla
- A hősi halottak emlékműve
- Harangtorony
- A községháza épülete
- A Maros vadregényes ártere
- A telefonhálózat és gázprogram kiépítésének emléktáblája
Jegyzetek
- ↑ a b Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ [1]
- ↑ Megújult Nagylakon az orvosi rendelő - Delmagyar.hu
- ↑ Jövőre felépül a nagylaki templom - Delmagyar.hu
- ↑ Templomtelek egy ezresért Nagylakon - Delmagyar.hu
- ↑ Hajóra emlékeztet a nagylaki templom - Delmagyar.hu
- ↑ https://www.delmagyar.hu/mako_hirek/felavattak_a_nagylaki_templomot/2385192/
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ a b Nagylak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. március 26. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források
- Nagylak az utazom.com honlapján
- Nagylak Makó város honlapján[halott link]
- Kirándulások a Maros völgyében (Szerkesztette: Tóth Veronika)
- A Magyar Köztársaság Helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2009
- Hábel Béla: Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Nagylaki Kenderfonógyára, Nagylak, 1979.
- Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6
- Makó és vidéke (Szerkesztette: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0
További információk