Ugrás a tartalomhoz

Kálosa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálosa (Kaloša)
Községi hivatal
Községi hivatal
Kálosa zászlaja
Kálosa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1247
PolgármesterVáradi Béla
Irányítószám982 52
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség818 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület15,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 20° 13′ 27″48.422222°N 20.224167°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 20° 13′ 27″48.422222°N 20.224167°E
Kálosa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálosa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kálosa (szlovákul: Kaloša) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. Alsó- és Felsőkálosa közös közigazgatási egysége.

Fekvése

[szerkesztés]

Tornaljától 10 km-re, nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén a korai bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt. Később a hallstatti kultúra települése, majd a római korban barbár település állt ezen ahelyen.

A mai települést 1247-ben "Calysa"-ként említik először, amikor a tatárjárást követően IV. Béla király várnépeknek adja. 1410-ben "Kalsa", 1427-ben "Kalosa" néven szerepel. 1458-ban már két falu: "Also Kalosa" és "Felsew Kalosa".

Alsókalosa a 15. században a Korláti család birtoka. 1683-ban a lengyel-litván hadak elpusztították. 1828-ban Alsókálosának 53 háza és 453 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Felsőkalosa a 15. században keletkezett az akkori Kalosa, a későbbi Alsókalosa határában. A 16. században a Lórántffy család birtoka. 1683-ban ezt is elpusztította a lengyel-litván sereg. 1773-ban 12 család lakta. 1828-ban 17 háza és 140 lakosa volt, aki mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „KALOSA. Alsó, Felső Kalosa. Két magyar faluk Gömör Várm. földes Urai Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, 273fekszenek Gömörhöz 3/4 mértföldnyire, földgyeik jó gabonát termők, piatzozások két, ’s három mértföldnyire, legelőjök van elég, ’s mind a’ két féle fájok is, malmok a’ szomszédságokban."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Kálosa (Alsó-), magyar falu, Gömör vmegyében, a Dapsi puszta és Mihályfalva helység szomszédságában a Vály völgyén fekszik. Ékesíti ezen helységet Draskóczi Sámuel ur kastélya s nagy kiterjedésü kerte, ugy a Hevessi uraknak uri lakhelyük, ezek, s ugy a reformatusok temploma dombon van épülve. Számlál ezen helység 480 lelket, kik közül 460 reform., 5 r. kath., 15 evang., s mindnyájan magyar ajkuak. Van az egész helységben 13 4/8 urbéri, 12 3/8 allodialis házhely, 10 urbéri s 6 majorsági zsellér. Könnyü munkáju szántóföldje dombokból áll, mind a mellett buzát, gabonát s egyebeket igen jól megterem, rétje elegendő szénát ád s jót, ha a Vály völgyéről a helység rétjén lefolyó patak el nem önti. Az egész helységet Draskóczi és Hevessiek birják. Ut. p. Tornalja. Kálosa (Felső-), magyar falu, Gömör vmegyében, felülről Mihályfalvával, alulról Alsó-Kálosával határos, völgyben fekszik. A lakosok száma 108-ra megy, mindnyájan magyarok s reformatusok. Van benne 5 urbéri és 4 6/8 majorsági telek, 2 zsellér, legelő 82 holdat tesz, az egész helység tagositott. Szántófölde, mind a mellett hogy hegyes, könnyü munkáju, megterem mindent. F. u. Draskóczi Sámuel. Ut. p. Tornalja."[3]

A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között mindkét település visszakerült Magyarországhoz.

Alsó- és Felsőkálosát 1961-ben egyesítették.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben Alsókálosát 471-en, Felsőkálosát 118-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 641 lakosából 497 magyar, 97 szlovák és 42 cigány.

2011-ben 735 lakosából 484 magyar, 103 szlovák és 97 cigány.

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Alsókálosa református temploma 1889-ben épült.
  • A településen két 19. századi klasszicista kúria található.
  • Klasszicista kastélya a 19. század elején épült. Tulajdonosai a Draskóczy, Hámos és Klein családok voltak. 1939 óta községi tulajdon, melyet oktatási célokra alakítottak át. Ma iskola működik benne.

Képtár

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Kaloša
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálosa témájú médiaállományokat.