Kémiai elemek nevének etimológiája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét, etimológiáját ismerteti.

Elemek listája[szerkesztés]

Elem Vj. Rsz. Származása, jelentése Eredeti alakja Típusa Magyarázat
aktínium Ac 89 görög
sugár
ἀκτίς; ἀκτῖνος (aktisz; aktinosz) tulajdonság a görög ἀκτῖνος (aktinosz, fénysugár, illetve sugárzás) szóból[forrás?]; erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít
alumínium Al 13 latin
timsó
alumen anyagnév a latin alumen (timsó) szóból;[1] a timsó (alumínium-kálium-szulfát) után
amerícium Am 95 angol
Amerika
America földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta
antimon Sb 51 görög/arab
?
ἀντί + μόνος (anti monos)? ?
arany Au 79 finnugor, v.ö. manysi: tareny („réz”), hanti: jornyi („réz”) ? tulajdonság a magyar szó finnugor eredetű, de végső soron az óperzsa nyelv hasonló alakú (sárga fémet jelentő) zar(a)n- tövére vezethető vissza, v.ö. szanszkrit: हिरण्य (híraṇya, „arany”); mind az indoiráni szóalakok, mind pedig a germán gold szó a proto-indoeurópai *ǵʰelh₃ (fénylik) tőre vezethető vissza, akárcsak az ősszláv *zȏlto, amiből a mai szláv nyelvek hasonló szavai származnak. Az ugor szavak „réz” jelentése olyan ősi korból való, amikor még a fémművesség kezdetleges foka miatt nem tettek a fémek közt pontos különbséget.
argon Ar 18 görög
inaktív, lusta
ἀργόν (argon) tulajdonság a görög ἀργόν (argon, lusta) szóból; alacsony reakciókészségére utal.
arzén As 33 1. görög
bátor, férfias
2. perzsa
sárga orpiment
ἀρσένικον (arszenikon) mondai név vagy anyagnév ἀρσένικον (arszenikon, bátor, férfias); valószínűleg az alkimisták úgy tapasztalták, hogy a réztárgyak keményebbek, erősebbek lettek az arzéntől; más magyarázat szerint a perzsa زرنيخ (zarnih) szóból származtatható az arabon keresztül (arab névelővel: asz-szerni, mely az aranysárga orpiment (As2S3) régi arab neve)[forrás?]
asztácium At 85 görög
instabil, nem maradó
ἄστατος (asztatosz) tulajdonság a görög ἄστατος (asztatosz, instabil) szóból; gyorsan bomló, radioaktív elem; az asztácium korábbi neve: alabamine (Ab)[forrás?]
bárium Ba 56 görög
nehéz, súlyos
βαρύς (barisz) tulajdonság a görög βαρύς (barisz, nehéz) szóból; a bárium a baritban (BaSO4) található, amely viszonylag nagy sűrűségű[2] ásvány; nyelvújításkori magyar neve sulyany
berillium Be 4 görög
berill
βήρυλλος (berillosz) anyagnév nevét a berill (berillium-alumínium-szulfát) drágakőről kapta
berkélium Bk 97 angol
Berkeley
Berkeley földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta
bizmut Bi 83 német/újlatin
fehér anyag
bisemutum, bismuthum tulajdonság a német weiße Masse (fehér anyag, fehér tömeg) kifejezést Georgius Agricola latinosította bisemutum alakra 1530-ban; nyelvújításkori magyar neve: keneny
bór B 5 arab
bórax
بَوْرق (buraq) anyagnév a perzsa بوره (burah) szóból származtatható; a bórax a bórsav nátriummal alkotott sója, ebben fedezték fel a bórt
bohrium Bh 107 Bohr Bohr személynév Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus tiszteletére, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika területén végzett kutatásokat.
bróm Br 35 görög
bűzös
βρόμος (bromosz) tulajdonság a görög βρόμος (bromosz, bűzös) szóból; elnevezése jellegzetes szagára utal; nyelvújításkori magyar neve: büzeny
cérium Ce 58 latin
Ceres
Ceres asztrológiai, ill. mitológiai név Ceres a római mitológiában a növényültetés (gabona) és az anyai szeretet istennője; Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, amelyet 1801-ben fedeztek fel (míg a cériumot 1803-ban).
cézium Cs 55 latin
égkék, szürkéskék
caesius tulajdonság a latin caesius (égkék) szóból;[3] felfedezése színképelemzéssel történt, a cézium emissziós spektrumában két szürkéskék vonal jelent meg; a cézium elégetve a lángot égszínkékre festi.[4]
cink Zn 30 1. német
tüske
2. perzsa
Zink, ill. seng tulajdonság talán óperzsa eredetű, valószínűleg a perzsák állítottak elő először cinket; a német Zinke (tüske) szó utalhat a tüskés kalaminra (cink-karbonát, ZnCO3); magyarul horganyként is ismert.
cirkónium Zr 40 1. arab
drágakő
2. perzsa
aranyszerű, -színű
zerk vagy ئشقنعى (zarkûn) tulajdonság az arab zerk (drágakő) vagy a perzsa زرگون (zargûn, aranysárga színű) szóból származtatható; mindkettő a cirkon (ZrSiO4) drágakőre utal, amelyből kinyerhető a cirkónium
darmstadtium Ds 110 német
Darmstadt
Darmstadt földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (a németországi Darmstadt városról) kapta
diszprózium Dy 66 görög
megközelíthetetlen, nehezen elérhető
δυσπρόσιτος (dysprositos) tulajdonság a görög δυσπρόσιτος (dysprositos, megközelíthetetlen) szóból; arra utal, hogy nehezen tudták előállítani
dubnium Db 105 orosz
Dubna
Дубна (Dubna) földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Dubna, Egyesített Atomkutató Intézet) kapta; korábbi neve: hánium, Otto Hahn tiszteletére
einsteinium Es 99 német
Einstein
Albert Einstein személynév Albert Einstein Nobel-díjas német származású fizikus tiszteletére, aki az elméleti fizika (a fényelektromos jelenség törvényszerűségei) területén végzett kutatásokat.
erbium Er 68 angol
Ytterby
Ytterby földrajzi név Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
európium Eu 63 angol
Európa
Europe földrajzi név nevét felfedezése helyéről (Európa, Franciaország) kapta
ezüst Ag 47 permi/komi ezüst ezi̮ś anyagnév A magyar ezüst permi eredetű szó. Finnugor nyelvből, de nem a finnugor alapnyelvből származik. Perzsa, ezüstből készült tálak gyűjtőneve volt eredetileg, komiul ezi̮ś, udmurtul azveś. Ezek permi népcsoportok voltak. Perzsa kereskedők a permi vadászoknak fizethettek ezüsttel a prémekért. A permi szomszédos nép volt a magyarokkal, mikor azok Magna Hungaria-ban éltek.[5] Vegyjele (Ag) a latin argentum szóból származik.
fermium Fm 100 Fermi Enrico Fermi személynév Enrico Fermi Nobel-díjas olasz származású atomfizikus tiszteletére, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
fleróvium Fl 114 orosz Flerov kutatóintézet A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Flerov nevű laborjáról.
fluor F 9 latin
fluorit
fluor lapis anyagnév a latin eredetű fluorit (magyarul folypát néven is ismert, CaF2) szóból, amely a latin fluere (folyik) szóból eredeztethető; a fluorit egy ásványfaj, a kohászatban folyósítószerként használatos
foszfor P 15 görög
fényt hordozó
φῶς + -φόρος (phos + -phoros) tulajdonság a görög φῶς (fosz) és -φόρος (-forosz) alapján jelentése: fényt hordozó, fényt hozó; a fehérfoszfor világít a sötétben; a Φωσφόρος („Foszforusz”) a Vénusz („Esthajnalcsillag”) neve volt az ókorban.
francium Fr 87 angol
Franciaország
France földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Franciaország, Párizs, Curie Institute) kapta.
gadolínium Gd 64 Gadolin, ill. gadolinit Johan Gadolin, gadonilit személynév, ill. anyagnév nevét a gadonilit ásványról kapta; az ásványt Johan Gadolin finn kémikusról és ásványtudósról nevezték el (Gadolin fedezte fel az ittriumot)
gallium Ga 31 latin
Franciaország („Gallia”)
Gallia földrajzi név nevét felfedezési helyének (Franciaország) régi latin nevéről (Gallia) kapta, pontosabban felfedezője, a francia François Lecoq de Boisbaudran nevezte el, de valószínűbb, hogy saját magáról (a francia kakas, le coq, latinul Gallus gallus).[4]
germánium Ge 32 latin
Németország („Germánia”)
Germania földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország)
hafnium Hf 72 latin
Koppenhága
Hafnia földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Dánia, Koppenhága, Bohr Intézet)
hasszium Hs 108 latin
Hessen
Hassia földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország, Hessen tartomány, Darmstadt)
hélium He 2 görög
Nap
ἥλιος (héliosz) mitológiai név A görög ἥλιος (héliosz, Nap) szóból; az elemet az 1868-as napfogyatkozás alatt, a napkorona színképelemzése közben fedezték fel
hidrogén H 1 görög/latin
vízképző
ὕδωρ (gyök: ὑδρ-) + -γενῆς (-genesz) tulajdonság elnevezése arra utal, hogy a hidrogén égésekor víz keletkezik
higany Hg 80 görög
„vízezüst”
ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) angol nevét a Merkúr bolygóról, illetve Mercuriusról, a hírvivők istenéről kapta; a Hg vegyjel a görög ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) szóból származik, amely arra utal, hogy a higany fémes színű, folyékony fém
holmium Ho 67 latin
Stockholm
Holmia földrajzi név nevét felfedezése helyének latin nevéből kapta (Stockholm)
indium In 49 görög/latin
indigó
indikon, indicum tulajdonság az indium emissziós spektrumában indigókék vonalak jelennek meg
irídium Ir 77 görög/latin
szivárvány
ἴρις (ἴριδος), iris tulajdonság Elnevezése arra utal, hogy az irídiumvegyületek oldatai változatos színűek. (Írisz a görög mitológiában a szivárvány istennője.)
itterbium Yb 70 Ytterby Ytterby földrajzi név Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
ittrium Y 39 Ytterby Ytterby földrajzi név Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
jód I 53 görög
ibolyaszínű
ἰώδες (iodes) tulajdonság A görög ἰώδες szóból, a jódgőz jellegzetes színe után.
kadmium Cd 48 görög/latin καδμεία (cadmia) mitológiai név Kadmosz görög mitológiai alakról nevezték el
kalcium Ca 20 latin calx anyagnév A kalcium a mészkőben (latinul: calx) található, innen az elnevezés.[4]
kalifornium Cf 98 angol California földrajzi név Az amerikai Kalifornia államról, illetve a University of California egyetemről nevezték el.
kálium K 19 arab „القلي” (al qalīy) 1807-ben Humphry Davy kálilúg (angolul: potash, jelenlegi nevén kálium-hidroxid) olvadékára kapcsolt elektromos feszültséget, és ezüstösen csillogó fémet kapott, amit káliumnak (angolul: potassium) nevezett el.[4]
kén S 16 a magyar szó eredete ismeretlen صفرا (szufra: „sárga”) tulajdonság Valószínűleg az arab sufra (sárga) szóból
klór Cl 17 görög
sárgászöld
χλωρός (chlorós) tulajdonság A sárgászöld gázt a színe alapján nevezték el a görög chloros „sárgászöld” szóból eredően.[4]
kobalt Co 27 kobold Kobold mitikus név A germán koboldmanó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[4]
kopernícium Cn 112 latin/lengyel
Kopernikusz
Copernicus, ill. Kopernik személynév Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) lengyel csillagász tiszteletére
kripton Kr 36 görög
rejtőzködő
κρυπτός (kryptos) tulajdonság A görög kryptos (elrejtett, rejtőzködő) szóból, mivel a többi nemesgázhoz hasonlóan színtelen, szagtalan, nehezen kimutatható gáz
króm Cr 24 görög
szín
χρῶμα (chróma) tulajdonság A króm vegyületei változatos és élénk színekben pompáznak, ezért nevezték el a görög croma „szín” szóról.[4]
kűrium Cm 96 Curie Curie, Marie and Pierre személynév Marie Curie és Pierre Curie, a rádium felfedezői és a radioaktivitás kutatói után lett elnevezve.
lantán La 57 görög
elrejtett
λανθάνειν (lanthanein) tulajdonság A görög λανθάνειν (lanthanein, „elrejtett, elbújtatott”) szóból. A cerit nevű ásványban találták meg először, 36 évvel azt követően, hogy ugyanebben az ásványban megtalálták a cériumot (1803-ban).
laurencium Lr 103 Lawrence Lawrence, Ernest O személynév Ernest Lawrence tiszteletére, aki részt vett a ciklotron kifejlesztésében.
livermórium Lv 116 amerikai Livermore kutatóintézet Az amerikai Livermore-beli Lawrence Livermore National Laboratory-ról kapta a nevét.
lítium Li 3 görög λίθος (lithos) A görög λίθος (lithos) „kő” szóból, mert elsőként egy ásványban fedezték fel, más gyakori alkálifémekkel (nátrium, kálium) szemben, amelyeket növényi szövetből vontak ki
lutécium Lu 71 latin
Párizs
Lutetia földrajzi név Párizs latin neve, Lutetia után.
magnézium Mg 12 görög
Magnesia
Μαγνησία (Magnesia) földrajzi név az ókori görögországi Thesszáliában fekvő Magnesiáról kapta nevét; nyelvújításkori magyar nevén: kesereny
mangán Mn 25 görög/latin
Magnesia
Μαγνησία (Magnesia); magnetum földrajzi név, ill anyagnév a magnéziumhoz hasonlóan Magnesiáról kapta nevét; a magnesia nigri („fekete magnézium”) a mangán-dioxidot (MnO2) jelöli[6]
meitnérium Mt 109 Meitner Lise Meitner személynév Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus tiszteletére, aki elméleti magyarázatot adott a maghasadásra
mendelévium Md 101 orosz (angol)
Mengyelejev
Менделеев, Mendeleyev személynév Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul Менделеев, angolul Mendeleyev) orosz kémikus tiszteletére, aki megalkotta a periódusos rendszert
molibdén Mo 42 görög
vezető
μόλυβδος (molibdosz) tulajdonság A görög μόλυβδος (molybdos, „vezető”) szóból; nyelvújításkori magyar neve olany
moszkóvium Mc 115 orosz Москва földrajzi név Oroszország központi területéről, a Moszkvai területről kapta nevét.
nátrium Na 11 görög „νίτρον” (nítron) 1807-ben Humphry Davy alig néhány nappal a kálium előállítása után – teljesen logikusan – megismételte az elektromos kísérletet a kálilúghoz hasonló nátronlúggal (angol: soda) is (hivatalosan nátrium-hidroxid), melynek során a nátriumot sikerült előállítani, és a lúg után nátriumnak (angol: sodium) nevezte el.[4]
neodímium Nd 60 görög νέος δίδυμος (neos didymos) tulajdonság A görög neos didymos (új iker) kifejezésből, a prazeodímiumhoz hasonlóan; gyakran tévesen neodíniumnak írják
neon Ne 10 görög
új
νέος (neos) tulajdonság a görög νέος (neos, „új”) szóból
neptúnium Np 93 latin mitológiai A Neptunusz bolygó és Neptunus, a tengerek római istene után nevezték el
nihónium Nh 113 japán 日本 (Nihon) földrajzi név Japán neve japánul
nikkel Ni 28 német Kupfernickel mitológia A germán nickelmanó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[4]
nióbium Nb 41 görög Νιόβη (Niobe) mitológiai név Niobé, Tantalosz lánya után kapta a nevét
nitrogén N 7 görög νίτρον (Latin: nitrum) -γενῆς (-genes) tulajdonság Neve a nitrátokban való előfordulására utal. A görög nitron genos: „salétromot adó” elnevezésből.[4]
nobélium No 102 Nobel Nobel, Alfred személynév Alfred Nobelről, a dinamit feltalálójáról és a Nobel-díj alapítójáról nevezték el
oganeszon Og 118 orosz Оганесян személynév Nevét Jurij Oganesszján orosz fizikusról kapta.
ólom Pb 82 plumbum, latin ? ? A latin plumbum szóból
ón Sn 50 stannum, latin ? ? A latin stannum szóból
oxigén O 8 görög ὀξύ γείνομαι (oxy geinomai) tulajdonság Tévedésből kapta a nevét a görög oxys „savanyú” szóból. Amikor 1777-ben Antoine Lavoisier elnevezte, úgy tartották, hogy az oxigén minden savnak alkotó eleme. Ez nem igaz, például a sósav (hidrogén-klorid) sem tartalmaz oxigént.[4]
ozmium Os 76 görög ὀσμή (osme) tulajdonság Kellemetlen szaga után nevezték el az elemet a görög osme „szag” után.[4]
palládium Pd 46 görög Παλλάς (genitive: Παλλάδος; Pallas) asztrológiai/mitológiai A másodikként felfedezett kisbolygóról, a Pallasról kapta a nevét. A Pallast 1802-ben, a palládiumot 1803-ban fedezték fel.[7] (A kisbolygót Pallasz Athénéről nevezték el, megjegyzendő, hogy a mitológiában a Pallas elég gyakori név.)
platina Pt 78 spanyol platina anyagnév A spanyol plata szó ezüstöt jelent, az -ina kicsinyítőképző. A platina hasonlít az ezüsthöz.[7]
plutónium Pu 94 Plútó Pluto asztrológiai/mitológiai Az Uránuszon túli második bolygóról, a Plutóról kapta a nevét. A plutónium a periódusos rendszerben is két hellyel az uránon „túl” található. A bolygót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. Pluto az alvilág istene a görög mitológiában.[7]
polónium Po 84 latin
Lengyelország
Poland földrajzi Lengyelországról, Marie Curie szülőhelyéről nevezték el.
prazeodímium Pr 59 görög πράσιος δίδυμος (prasios didymos) tulajdonság A görög prasios didymos (zöld iker) kifejezésből, a neodímiumhoz hasonlóan
prométium Pm 61 Prometheus mitológiai Nevét Prométheusz titán után kapta, aki ellopta az istenektől, és az embereknek adta a tüzet.
protaktínium Pa 91 görög πρῶτος + ἀκτίς tulajdonság
rádium Ra 88 latin radius tulajdonság A latin radius, „sugárzás” szóból (a radioaktivitása miatt).
radon Rn 86 Radium anyagnév A rádium után lett elnevezve, mert bomlásakor radon keletkezik.
raderfordium Rf 104 Rutherford, Ernest személynév Ernest Rutherford brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a radioaktív sugárzás kutatója után kapta a nevét.
rénium Re 75 latin Rhenus földrajzi név Az elem a Rajna (latinul Rhenus) folyóról kapta a nevét.[4]
réz Cu 29 görög? Κύπριος (Kyprios)? földrajzi név Latin neve (cuprum) Ciprus szigetéről ered, ahol gazdag lelőhelye volt.[4]
ródium Rh 45 görög
rózsa színű [=vörös]
ῥόδον (rhodon) tulajdonság Ez az elem is a vegyületei színe után kapta a nevét a görög rhodon „rózsa”" után.[4]
röntgénium Rg 111 Röntgen, Wilhelm Conrad személynév Wilhelm Conrad Röntgen, a röntgensugárzás felfedezője után kapta nevét.
rubídium Rb 37 latin
sötétvörös
rubidus tulajdonság Elemi formában fémes szürke, de a vegyületeit elégetve a lángot a vörösre festi.[4]
ruténium Ru 44 latin
Oroszország
Ruthenia földrajzi Ruthenia, Oroszország latin nevéből.
stroncium Sr 38 lelőhely Strontian földrajzi név A Skóciában lévő Strontian település nevét őrzi, ahol az elem lelőhelye található.[4]
szamárium Sm 62 orosz
Szamarszkij
(oroszul) Самарский-Быховец, Szamarszkij-Bihovec személynév Vaszilij Jevgrafovics Szamarszkij-Bihovec (oroszul: Василий Евграфович Самарский-Быховец) orosz bányamérnök, ezredes tiszteletére
szelén Se 34 görög
Hold
σελήνη (seléne) asztrológiai, ill. mitológiai név A szelén hasonlít a tellúrhoz, ezért kapott a tellúréhoz hasonló nevet. A görög mitológiában Szeléné a Hold istennője.[7]
szén C 6 latin
carbō
a francia
charbone szóból
anyag neve A latin carbo (kőszén) szóból került a franciába és sok más nyelvbe
sziborgium Sg 106 Seaborg Seaborg, Glenn Teodor személynév Glenn T. Seaborg, a transzurán elemek kutatója után.
szilícium Si 14 latin silex, -icis tulajdonság Silex (latin): kovakő, kemény kő. A szilíciumot először a kovakőben mutatták ki.[7]
szkandium Sc 21 Skandinávia Scandia földrajzi Scandia, Skandinávia latin nevéből.
tallium Tl 81 görög
zöldell
θαλλός (thallos) tulajdonság Neve a görög thallos „zöld ág, hajtás” szóból ered, mert a lángot égése során levélzöldre festi.[4]
tantál Ta 73 görög
Tantalus
Τάνταλος (Tantalus) mitológiai Tantalus büntetése után lett elnevezve.
technécium Tc 43 görög τεχνητός (technetos) tulajdonság A technika szóból, mert ez volt az első mesterséges elem.
tenesszium Ts 117 amerikai Tennessee földrajzi név Nevét az Amerikai Egyesült Államok Tennessee államról kapta.
tellúr Te 52 latin
Föld
Tellus mitológiai 1798-ig még egyetlen elemet sem neveztek el a Földről. Itt volt az ideje... (M. Klaproth, 1799) Tellus: Föld-istennő, Gaia római megfelelője.[7]
terbium Tb 65 Ytterby Ytterby földrajzi Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4]
titán Ti 22 görög/latin Τιτάν (gen.: Τιτάνος; Titan) mitológiai Nevét a titánokról, Gaia görög földistennő gyermekeiről kapta.
tórium Th 90 ? Thor mitológiai Thor a mennydörgés, vihar, villámok és a háború skandináv istene. A fémet egy norvég ásványban fedezte fel a svéd J. J. Berzelius. Az ásványt később toritnak nevezték el.[7]
túlium Tm 69 görög Θούλη, Θύλη[8] mitológiai A mitikus Thule szigetéről kapta a nevét.
urán U 92 görög/latin
Uránusz, Uranosz
Οὐρανός; Uranus asztrológiai, ill. mitológiai név Uranosz a görög mitológiában az ég istene; az Uránusz bolygót 1781-ben (míg az uránt 1789-ben) fedezték fel; nyelvújításkori magyar neve: sárgany
vanádium V 23 ? Vanadis mitológiai Mivel a vanádium a szivárvány majdnem összes színében tündöklő vegyületeket képez, az elemet a szépség skandináv istennőjéről nevezték el.[4]
vas Fe 26 ? ? ? Eredetileg „isteni fémet” jelenetett a neve, mert i. e. 4000 körül az egyiptomiak és a sumérok a meteoritok anyagát használták fel.
volfrám W 74 svéd
nehéz kő
tung sten tulajdonság A tungsten a svéd és dán tung sten, „nehéz kő” kifejezésből származik. A volfrám név a volframit ásványból ered, amelyet németül Wolfrahm-nak, „farkashab”-nak neveztek el a kohósítást zavaró, felhabzást okozó hatásra utalva.
xenon Xe 54 görög ξένος (xenos) A görög ξένος (xenos) „idegen” szóból, valószínűleg azért, mert a többi nemesgázzal ellentétben sok vegyülete van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aluminum in Online Etymological Dictionary. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
  2. A barit sűrűsége 4,5 g/cm³.
  3. DictZone.com Latin-magyar szótár caesius címszava. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w P. W. Atkins: A periódusos birodalom 49-62. o., Kulturtrade kiadó, 1995, ISBN 963 7826 81 5
  5. Honnan jön az ezüst?”, Nyelv és Tudomány, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.) (hu-HU nyelvű) 
  6. Honnan származik az elemek neve?
  7. a b c d e f g ChemoNet: Honnan származik az elemek neve?. www.kfki.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  8. Thule in Wordnik, accessed March 9, 2010. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of chemical element name etymologies című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.