Kémiai elemek nevének etimológiája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A •  B •  C •  D •  E •  F •  G •  H •  I •  J •  K •  L •  M •  N •  O, Ó •  P •  R •  S •  Sz •  T •  U •  V •  X •  Források, jegyzetek

Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét ismerteti. Az elemek ábécésorrendben szerepelnek.

A[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
aktínium Ac 89 görög
sugár
ἀκτίς; ἀκτῖνος (aktisz; aktinosz) tulajdonság a görög ἀκτῖνος (aktinosz, fénysugár, illetve sugárzás) szóból[forrás?]; erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít
alumínium Al 13 latin
timsó
alumen anyagnév a latin alumen (timsó) szóból;[1][2] a timsó (alumínium-kálium-szulfát) után
amerícium Am 95 angol
Amerika
America földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta
antimon Sb 51 görög/arab
?
ἀντί + μόνος (anti monos)? ?
arany Au 79 finnugor, v.ö. manysi: tareny („réz”), hanti: jornyi („réz”) ? tulajdonság a magyar szó finnugor eredetű, de végső soron az óperzsa nyelv hasonló alakú (sárga fémet jelentő) zar(a)n- tövére vezethető vissza, v.ö. szanszkrit: हिरण्य (híraṇya, „arany”); mind az indoiráni szóalakok, mind pedig a germán gold szó a proto-indoeurópai *ǵʰelh₃ (fénylik) tőre vezethető vissza, akárcsak az ősszláv *zȏlto, amiből a mai szláv nyelvek hasonló szavai származnak. Az ugor szavak „réz” jelentése olyan ősi korból való, amikor még a fémművesség kezdetleges foka miatt nem tettek a fémek közt pontos különbséget.
argon Ar 18 görög
inaktív, lusta
ἀργόν (argon) tulajdonság a görög ἀργόν (argon, lusta) szóból; alacsony reakciókészségére utal.
arzén As 33 1. görög
bátor, férfias
2. perzsa
sárga orpiment
ἀρσένικον (arszenikon) mondai név vagy anyagnév ἀρσένικον (arszenikon, bátor, férfias); valószínűleg az alkimisták úgy tapasztalták, hogy a réztárgyak keményebbek, erősebbek lettek az arzéntől; más magyarázat szerint a perzsa زرنيخ (zarnih) szóból származtatható az arabon keresztül (arab névelővel: asz-szerni, mely az aranysárga orpiment (As2S3) régi arab neve)[forrás?]
asztácium At 85 görög
instabil, nem maradó
ἄστατος (asztatosz) tulajdonság a görög ἄστατος (asztatosz, instabil) szóból; gyorsan bomló, rádióaktív elem; az asztácium korábbi neve: alabamine (Ab)[forrás?]


B[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
bárium Ba 56 görög
nehéz, súlyos
βαρύς (barisz) tulajdonság a görög βαρύς (barisz, nehéz) szóból; a bárium a baritban (BaSO4) található, amely viszonylag nagy sűrűségű[3] ásvány; nyelvújításkori magyar neve sulyany
berillium Be 4 görög
berill
βήρυλλος (berillosz) anyagnév nevét a berill (berillium-alumínium-szulfát) drágakőről kapta
berkélium Bk 97 angol
Berkeley
Berkeley földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta
bizmut Bi 83 német/újlatin
fehér anyag
bisemutum, bismuthum tulajdonság a német weiße Masse (fehér anyag, fehér tömeg) kifejezést Georgius Agricola latinosította bisemutum alakra 1530-ban; nyelvújításkori magyar neve: keneny
bór B 5 arab
bórax
لاعقشا (buraq) anyagnév a perzsa بورون (burah) szóból származtatható; a bórax a bórsav nátriummal alkotott sója, ebben fedezték fel a bórt
bohrium Bh 107 Bohr Bohr személynév Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus tiszteletére, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika területén végzett kutatásokat.
bróm Br 35 görög
bűzös
βρόμος (bromosz) tulajdonság a görög βρόμος (bromosz, bűzös) szóból; elnevezése jellegzetes szagára utal; nyelvújításkori magyar neve: büzeny

C[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
cérium Ce 58 latin
Ceres
Ceres asztrológiai, ill. mitológiai név Ceres a római mitológiában a növényültetés (gabona) és az anyai szeretet istennője; Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, amelyet 1801-ben (míg a cériumot 1803-ban) fedezték fel.
cézium Cs 55 latin
égkék, szürkéskék
caesius tulajdonság a latin caesius (égkék) szóból;[4] felfedezése színképelemzéssel történt, a cézium emissziós spektrumában két szürkéskék vonal jelent meg. Illetve elégetve a céziumot a lángot égszínkékre festi.[5]
cink Zn 30 1. német
tüske
2. perzsa
Zink, ill. seng tulajdonság talán óperzsa eredetű, valószínűleg a perzsák állítottak elő először cinket; a német Zinke (tüske) szó utalhat a tüskés kalaminra (cink-karbonát, ZnCO3); magyarul horganyként is ismert.
cirkónium Zr 40 1. arab
drágakő
2. perzsa
aranyszerű, -színű
zerk vagy ئشقنعى (zarkûn) tulajdonság az arab zerk (drágakő) vagy a perzsa زرگون (zargûn, aranysárga színű) szóból származtatható; mindkettő a cirkon (ZrSiO4) drágakőre utal, amelyből kinyerhető a cirkónium

D[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
darmstadtium Ds 110 német
Darmstadt
Darmstadt földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (a németországi Darmstadt városról) kapta
diszprózium Dy 66 görög
megközelíthetetlen, nehezen elérhető
δυσπρόσιτος (dysprositos) tulajdonság a görög δυσπρόσιτος (dysprositos, megközelíthetetlen) szóból; arra utal, hogy nehezen tudták előállítani
dubnium Db 105 orosz
Dubna
Дубна (Dubna) földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Dubna, Egyesített Atomkutató Intézet) kapta; a dubnium korábbi neve: hánium, Otto Hahn tiszteletére

E[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
einsteinium Es 99 német
Einstein
Albert Einstein személynév Albert Einstein Nobel-díjas német származású fizikus tiszteletére, aki az elméleti fizika (a fényelektromos jelenség törvényszerűségei) területén végzett kutatásokat.
erbium Er 68 angol
Ytterby
Ytterby földrajzi név Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek![5]
európium Eu 63 angol
Európa
Europe földrajzi név nevét felfedezése helyéről (Európa, Franciaország) kapta
ezüst Ag 47 permi/komi ezüst ezi̮ś anyagnév A magyar ezüst permi eredetű szó. Finnugor nyelvből, de nem a finnugor alapnyelvből származik. Perzsa, ezüstből készült tálak gyűjtőneve volt eredetileg, komiul ezi̮ś, udmurtul azveś. Ezek permi népcsoportok voltak. Perzsa kereskedők a permi vadászoknak fizethettek ezüsttel a prémekért. A permi szomszédos nép volt a magyarokkal, mikor azok Magna Hungariaban éltek.[6] Vegyjele (Ag) a latin argentum szóból származik.

F[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
fermium Fm 100 Fermi Enrico Fermi személynév Enrico Fermi Nobel-díjas olasz származású atomfizikus tiszteletére, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
fleróvium Fl 114 orosz Flerov kutatóintézet A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Flerov nevű laborjáról.
fluor F 9 latin
fluorit
fluor lapis anyagnév a latin eredetű fluorit (magyarul folypát néven is ismert, CaF2) szóból, amely a latin fluere (folyik) szóból eredeztethető; a fluorit egy ásványfaj, a kohászatban folyósítószerként használatos
foszfor P 15 görög
fényt hordozó
φῶς + -φόρος (phos + -phoros) tulajdonság a görög φῶς (fosz) és -φόρος (-forosz) alapján jelentése: fényt hordozó, fényt hozó; a fehérfoszfor világít a sötétben; a Φωσφόρος („Foszforusz”) a Vénusz („Esthajnalcsillag”) neve volt az ókorban.
francium Fr 87 angol
Franciaország
France földrajzi név nevét felfedezésének helyéről (Franciaország, Párizs, Curie Institute) kapta.

G[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
gadolínium Gd 64 Gadolin, ill. gadolinit Johan Gadolin, gadonilit személynév, ill. anyagnév nevét a gadonilit ásványról kapta; az ásványt Johan Gadolin finn kémikusról és ásványtudósról nevezték el (Gadolin találta fel az ittriumot)
gallium Ga 31 latin
Franciaország („Gallia”)
Gallia földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Franciaország), pontosabban felfedezője, a francia François Lecoq de Boisbaudran nevezte el, de valószínűbb, hogy saját magáról (a francia kakas, le coq, latinul Gallus gallus).[5]
germánium Ge 32 latin
Németország („Germánia”)
Germania földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország)

H[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
hafnium Hf 72 latin
Koppenhága
Hafnia földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Dánia, Koppenhága, Bohr Intézet)
hasszium Hs 108 latin
Hessen
Hassia földrajzi név nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország, Hessen tartomány, Darmstadt)
hélium He 2 görög
Nap
ἥλιος (héliosz) mitológiai név A görög ἥλιος (héliosz, Nap) szóból; az elemet az 1868-as napfogyatkozás alatt, a napkorona színképelemzése közben fedezték fel
hidrogén H 1 görög/latin
vízképző
ὕδωρ (root: ὑδρ-) + -γενῆς (-genesz) tulajdonság elnevezése arra utal, hogy a hidrogén égésekor víz keletkezik
higany Hg 80 görög
„vízezüst”
ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) angol nevét a Merkúr bolygóról, illetve a hírvivők istenéről kapta; a Hg vegyjel a görög ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) szóból származik, amely arra utal, hogy a higany fémes színű, folyékony fém
holmium Ho 67 latin
Stockholm
Holmia földrajzi név nevét felfedezése helyének latin nevéből kapta (Stockholm)

I[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
indium In 49 görög/latin
indigó
indikon, indicum tulajdonság az indium emissziós spektrumában indigókék vonalak jelennek meg
irídium Ir 77 görög/latin
szivárvány
ἴρις (ἴριδος), iris tulajdonság Elnevezése arra utal, hogy az irídiumvegyületek oldatai változatos színűek. (Írisz a görög mitológiában a szivárvány istennője.)
itterbium Yb 70 Ytterby Ytterby földrajzi név Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek![5]
ittrium Y 39 Ytterby Ytterby földrajzi név Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek![5]

J[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
jód I 53 görög
ibolyaszínű
ἰώδες (iodes) tulajdonság A görög ἰώδες szóból, a jódgőz jellegzetes színe után.

K[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
kadmium Cd 48 görög/latin καδμεία (cadmia) mitológiai név
kalcium Ca 20 latin calx anyagnév A kalcium a mészkőben található - latinul calx -, és ezért ered a neve ebből.[5]
kalifornium Cf 98 angol California földrajzi név Az amerikai Kalifornia államról, illetve a University of California egyetemről nevezték el.
kálium K 19 arab „القلي” (al qalīy) 1807-ben Humphry Davy kálilúg (angol: potash) (jelenlegi nevén kálium-hidroxid) olvadékára kapcsolt elektromos feszültséget, és ezüstösen csillogó fémet kapott, amit káliumnak (angol: potassium) nevezett el.[5]
kén S 16 a magyar szó eredete ismeretlen صفرا (szufra: „sárga”) tulajdonság
klór Cl 17 görög
sárgászöld
χλωρός (chlorós) tulajdonság A sárgászöld gázt a színe alapján nevezték el a görög chloros „sárgászöld” szóból eredően.[5]
kobalt Co 27 kobold Kobold mitikus név A germán kobold „manó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[5]
kopernícium Cn 112 latin/lengyel
Kopernikusz
Copernicus, ill. Kopernik személynév Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) lengyel csillagász tiszteletére
kripton Kr 36 görög
rejtőzködő
κρυπτός (kryptos) tulajdonság
króm Cr 24 görög
szín
χρῶμα (chróma) tulajdonság A króm vegyületei változatos és élénk színekben pompáznak, ezért lett az elem neve a görög croma „szín”neon.[5]
kűrium Cm 96 Curie Curie, Marie and Pierre személynév

L[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
lantán La 57 görög
elrejtett
λανθάνειν (lanthanein) tulajdonság A görög λανθάνειν (lanthanein, elrejtett, elbújtatott) szóból. A cerit nevű ásványban találták meg először, 36 évvel azt követően, hogy ugyanebben az ásványban megtalálták a cériumot (1803-ban).
laurencium Lr 103 Lawrence Lawrence, Ernest O személynév Ernest O. Lawrence tiszteletére, aki részt vett a ciklotron kifejlesztésében.
livermórium Lv 116 amerikai Livermore kutatóintézet Az amerikai Lawrence Livermore National Laboratory-ról kapta nevét.
lítium Li 3 görög λίθος (lithos) A görög „λίθος” (lithos) „kő” szóból, mert elsőként egy ásványban fedezték fel, más gyakori alkálifémekkel (nátrium, kálium) szemben, amelyeket növényi szövetből
lutécium Lu 71 latin
Párizs
Lutetia földrajzi név A latin „Lutetia” (Párizs) után.

M[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
magnézium Mg 12 görög
Magnesia
Μαγνησία (Magnesia) földrajzi név az ókori görögországi Thesszáliában fekvő Magnesiáról kapta nevét; nyelvújításkori magyar nevén: kesereny
mangán Mn 25 görög/latin
Magnesia
Μαγνησία (Magnesia); magnetum földrajzi név, ill anyagnév a magnéziumhoz hasonlóan Magnesiáról kapta nevét; a magnesia nigri (tkp. „fekete magnézium”) a mangán-dioxidot (MnO2) jelöli[7]
meitnérium Mt 109 Meitner Lise Meitner személynév Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus tiszteletére, aki elméleti magyarázatot adott a maghasadásra
mendelévium Md 101 orosz (angol)
Mengyelejev
Менделеев, Mendeleyev személynév Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul Менделеев, angolul Mendeleyev) orosz kémikus tiszteletére, aki megalkotta a periódusos rendszert
molibdén Mo 42 görög
vezető
μόλυβδος (molibdosz) tulajdonság A görög μόλυβδος (molybdos, vezető) szóból, ; nyelvújításkori magyar neve olany
moszkóvium Mc 115 orosz Москва földrajzi név Oroszország fővárosáról, Moszkváról kapta nevét.

N[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
nátrium Na 11 görög „νίτρον” (nítron) 1807-ben Humphry Davy alig néhány nappal a kálium előállítása után - teljesen logikusan - megismételte az elektromos kísérletet a kálilúghoz hasonló nátronlúggal (angol: soda) is (hivatalosan nátrium -hidroxid), melynek során a nátriumot sikerül előállítani, és a lúg után nátriumnak (angol: sodium) nevezte el.[5]
neodímium Nd 60 görög νέος δίδυμος (neos didymos) tulajdonság
neon Ne 10 görög
új
νέος (neos) tulajdonság a görög νέος (neos, új) szóból
neptúnium Np 93 latin mitológiai
nihónium Nh 113 japán 日本 (Nihon) földrajzi név Japán neve japánul
nikkel Ni 28 német Kupfernickel mitológia A germán nickel „manó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[5]
nióbium Nb 41 görög Νιόβη (Niobe) mitológiai név
nitrogén N 7 görög νίτρον (Latin: nitrum) -γενῆς (-genes) tulajdonság Neve a nitrátokban való előfordulására utal. A görög nitron genos: „salétromot adó” elnevezésből.[5]
nobélium No 102 Nobel Nobel, Alfred személynév

O, Ó[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
oganeszon Og 118 orosz Оганесян személynév Nevét Jurij Oganesszjánról orosz fizikusról kapta.
ólom Pb 82 plumbum, latin ? ?
ón Sn 50 ? ? ?
oxigén O 8 görög ὀξύ γείνομαι (oxy geinomai) tulajdonság Tévedésből kapta a nevét a görög oxys szóból: „savanyú”. Amikor 1777-ben Antoine Lavoisier elnevezte, úgy tartották, hogy az oxigén minden savnak alkotó eleme. Ez nem igaz, jó példa a sósav, hidrogén-klorid.[5]
ozmium Os 76 görög ὀσμή (osme) tulajdonság Kellemetlen szaga után nevezték el az elemet a görög osme „szag” után.[5]

P[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
palládium Pd 46 görög Παλλάς (genitive: Παλλάδος; Pallas) asztrológiai/mitológiai A másodikként felfedezett kisbolygóról, a Pallasról kapta a nevét. A Pallast 1802-ben, a palládiumot 1803-ban fedezték fel.[8]
platina Pt 78 spanyol platina anyagnév A spanyol plata szó ezüstöt jelent, az -ina kicsinyítõ képzõ. A platina hasonlít az ezüsthöz.[8]
plutónium Pu 94 Plútó Pluto asztrológiai/mitológiai Az Uránuszon túli második bolygóról, a Plutóról kapta a nevét. A plutónium a periódusos rendszerben is két hellyel az uránon „túl” található. A bolygót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. Plutón (Pluto) az alvilág istene a görög–római mitológiában.[8]
polónium Po 84 latin
Lengyelország
Poland földrajzi
prazeodímium Pr 59 görög πράσιος δίδυμος (prasios didymos) tulajdonság
prométium Pm 61 Prometheus mitológiai Nevét Prométheusz titán után kapta, aki ellopta az istenektől, és az embereknek adta a tüzet.
protaktínium Pa 91 görög πρῶτος + ἀκτίς tulajdonság

R[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
rádium Ra 88 latin radius tulajdonság
radon Rn 86 Radium anyagnév
raderfordium Rf 104 Rutherford, Ernest személynév
rénium Re 75 latin Rhenus földrajzi név Az elem a Rajna (latin Rhenus) folyóról kapta a nevét.[5]
réz Cu 29 görög? Κύπριος (Kyprios)? földrajzi név Latin neve - cuprum - Ciprus szigetéről ered, ahol gazdag lelőhelye volt.[5]
ródium Rh 45 görög
rózsa színű [=vörös]
ῥόδον (rhodon) tulajdonság Ez az elem is a vegyületei színe után kapta a nevét a görög rhodon „rózsa”" után.[5]
röntgénium 111 Rg Röntgen, Wilhelm Conrad személynév
rubídium Rb 37 latin
sötétvörös
rubidus tulajdonság Az elem maga fémszürke elemi formában, de ha a vegyületeit elégetjük, akkor a lángot a rubídium vörösre festi.[5]
ruténium Ru 44 latin
Oroszország
Ruthenia földrajzi

S[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
stroncium Sr 38 lelőhely Strontian földrajzi név A Skóciában lévő Strontian település nevét őrzi, ahol az elem lelőhelye található.[5]

Sz[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
szamárium Sm 62 orosz
Szamarszkij
(oroszul) Самарский-Быховец, Szamarszkij-Bihovec személynév Vaszilij Jevgrafovics Szamarszkij-Bihovec (oroszul: Василий Евграфович Самарский-Быховец) orosz bányamérnök, ezredes tiszteletére
szelén Se 34 görög
Hold
σελήνη (seléne) asztrológiai, ill. mitológiai név A szelén hasonlít a tellúrhoz, ezért kapott a tellúréhoz hasonló nevet. A görög mitológiában Szeléné a Hold istennõje.[8]
szén C 6 latin
karbon
charbone ?
sziborgium Sg 106 Seaborg Seaborg, Glenn Teodor személynév
szilícium Si 14 latin silex, -icis tulajdonság Silex (latin): kovakő, kemény kő. A szilíciumot először a kovakőben mutatták ki.[8]
szkandium Sc 21 Skandinávia Scandia földrajzi

T[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
tallium Tl 81 görög
zöldell
θαλλός (thallos) tulajdonság Neve a görög thallos „zöld ág, hajtás” szóból ered, mert a lángot égése során levélzöldre festi.[5]
tantál Ta 73 görög
Tantalus
Τάνταλος (Tantalus) mitológiai
technécium Tc 43 görög τεχνητός (technetos) tulajdonság
tenesszium Ts 117 amerikai Tennessee földrajzi név Nevét Tennessee államról kapta.
tellúr Te 52 latin
Föld
Tellus mitológiai 1798-ig még egyetlen elemet sem neveztek el a Földről. Itt volt az ideje... (M. Klaproth, 1799) Tellus: Föld-istennő.[8]
terbium Tb 65 Ytterby Ytterby földrajzi Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek![5]
titán Ti 22 görög/latin Τιτάν (gen.: Τιτάνος; Titan) mitológiai Nevét a titánokról, Gaia görög földistennő gyermekeiről kapta.
tórium Th 90 ? Thor mitológiai Thor a háború norvég istene. A fémet egy norvég ásványban fedezte fel a svéd J. J. Berzelius. Az ásványt később toritnak nevezték el.[8]
túlium Tm 69 görög Θούλη, Θύλη[9] mitológiai a mitikus Thule szigetéről kapta a nevét

U[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
urán U 92 görög/latin
Uránusz, Uranosz
Οὐρανός; Uranus asztrológiai, ill. mitológiai név Uranosz a görög mitológiában az ég istene; az Uránusz bolygót 1781-ben (míg az uránt 1789-ben) fedezték fel; nyelvújításkori magyar neve: sárgany

V[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
vanádium V 23 ? Vanadis mitológiai Mivel a vanádium a szivárvány majdnem összes színében tündöklő vegyületeket képez, az elemet a szépség skandináv istennőjéről nevezték el.[5]
vas Fe 26 ? ? ?
volfrám W 74 svéd
nehéz kő
tung sten tulajdonság

X[szerkesztés]

az elem neve vj. rsz. származása, jelentése eredeti alakja típusa magyarázat
xenon Xe 54 görög ξένος (xenos)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aluminum in Online Etymological Dictionary. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
  2. DictZone.com Latin-magyar szótár alumen címszava. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
  3. A barit sűrűsége 4,5 g/cm³.
  4. DictZone.com Latin-magyar szótár caesius címszava. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
  5. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w P. W. Atkins: A periódusos birodalom 49-62. o., Kulturtrade kiadó, 1995, ISBN 963 7826 81 5
  6. Honnan jön az ezüst?”, Nyelv és Tudomány, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 21.) (hu-HU nyelvű) 
  7. Honnan származik az elemek neve?
  8. a b c d e f g ChemoNet: Honnan származik az elemek neve?. www.kfki.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  9. Thule in Wordnik, accessed March 9, 2010. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a List of chemical element name etymologies című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.