Egyesített Atomkutató Intézet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Egyesített Atomkutató Intézet épülete

Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)

Alapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesített Atomkutató Intézetet (EAI) 1956. március 26-án alapította Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió. Az intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye az 1954-ben létrejött CERN volt.

Az EAI napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézetben jelenleg 18 ország (Azerbajdzsán, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea, Kuba, Lengyelország, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnam) közel 1000 kutatója végez kutatómunkát. [1]

Az EAI társult tagjai különböző szervezetek, mint az UNESCO, CERN, CLAF és Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok vezető fizikai kutató intézetei. Jelenleg az EAI-nak 7 Laboratóriuma van:

Az Egyesített Atomkutató Intézetben felfedezett elemek:

Magyarország részvétele az intézet munkájában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország az intézet alapító tagországa volt. Magyar kutatók 1962-ben az EAI és CERN között megkötött együttműködési szerződés keretében a szocialista országok kutatói közül legelsőként jutottak lehetőséghez, hogy a CERN-ben végzett részecskefizikai kutatásokban részt vehessenek.

1960 és 1990 között magyar fizikusok és informatikusok több korosztálynak a Dubna-CERN együttműködés keretében megvalósult szemináriumokon, nyári iskolákon (részecskefizikai, elméleti fizikai, és informatikai) volt lehetőségük az élvonalbeli kutatások megismerésére és a nemzetközi kapcsolataiknak kialakítására.

A rendszerváltást követően alapvetően elhibázott politikai döntés következtében Magyarország (nem számítva az időközben megszűnt NDK-t és a jóval korábban kilépett Kínát) az alapító tagok közül egyedüliként tüntetőleg kivonult a dubnai Egyesített Atomkutató intézetből.

Az Intézet igazgatói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]