Egyesített Atomkutató Intézet

Egyesített Atomkutató Intézet
Az Egyesített Atomkutató Intézet épülete
Típus	kutatóintézet kormányközi szervezet
Alapítva	1956
Székhely	Dubna
Alapító	Georgij Nyikolajevics Fljorov
Egyesített Atomkutató Intézet Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 44′ 47″, k. h. 37° 11′ 21″56.746423, 37.189268
Az Egyesített Atomkutató Intézet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesített Atomkutató Intézet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)

Alapítása

Az Egyesített Atomkutató Intézetet (EAI) 1956. március 26-án alapította Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió. Az intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye az 1954-ben létrejött CERN volt.

Az EAI napjainkban

Az intézetben jelenleg 18 ország (Azerbajdzsán, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea, Kuba, Lengyelország, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnám) közel 1000 kutatója végez kutatómunkát.

Az EAI társult tagjai különböző szervezetek, mint az UNESCO, CERN, CLAF és Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok vezető fizikai kutató intézetei. Jelenleg az EAI-nak 7 Laboratóriuma van:

• Elméleti Fizikai Laboratórium
• Nagyenergiájú Fizikai Laboratórium (részecskefizika)
• Nehézion Fizikai Laboratórium
• Nukleáris kölcsönhatások Laboratóriuma
• Neutronfizikai Laboratórium
• Szilárdtestfizikai Laboratórium
• Informatikai Laboratórium

Az Egyesített Atomkutató Intézetben felfedezett elemek:

• raderfordium (1964),
• nobélium (1966),
• dubnium (1968),
• sziborgium (1974),
• bohrium (1976),
• fleróvium (stabilitás szigete, 1999),
• livermórium (2001),
• nihónium (2004),
• moszkóvium (2004).
• oganeszon (2006).
• tenesszium (2010).

Magyarország részvétele az intézet munkájában

Magyarország az intézet alapító tagországa volt. Magyar kutatók 1962-ben az EAI és CERN között megkötött együttműködési szerződés keretében a szocialista országok kutatói közül legelsőként jutottak lehetőséghez, hogy a CERN-ben végzett részecskefizikai kutatásokban részt vehessenek.

1960 és 1990 között magyar fizikusok és informatikusok több korosztálynak a Dubna-CERN együttműködés keretében megvalósult szemináriumokon, nyári iskolákon (részecskefizikai, elméleti fizikai, és informatikai) volt lehetőségük az élvonalbeli kutatások megismerésére és a nemzetközi kapcsolataiknak kialakítására.

A rendszerváltást követően alapvetően elhibázott politikai döntés következtében Magyarország (nem számítva az időközben megszűnt NDK-t és a jóval korábban kilépett Kínát) az alapító tagok közül egyedüliként tüntetőleg kivonult a dubnai Egyesített Atomkutató intézetből.

Az Intézet igazgatói

• Dimitrij Ivanovics Blohincev (1956–1965)
• Nikolaj Nikolajevics Bogoljubov (1966–1988)
• Kiss Dezső (1989–1992)
• Vlagyimir Georgijevics Kadisevszkij (1992–2005)
• Alekszej Norajrovics Sziszakjan (2005–2010)

További információk

• Hivatalos oldal
• Úti cél: Dubna (MTA)