Bankivatyúk
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Gallus gallus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bankivatyúk témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bankivatyúk témájú médiaállományokat és Bankivatyúk témájú kategóriát.
|
A bankivatyúk (Gallus gallus) a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.[1][2] A monofiletikus származási elmélet szerint a házi tyúk egyetlen őse.
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Phasianus nembe Phasianus Gallus néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Gallus gallus bankiva Temminck, 1813 – Jáva
- Gallus gallus gallus (Linnaeus, 1758) – Indokína
- Gallus gallus jabouillei Delacour & Kinnear, 1928 – Vietnám
- Gallus gallus murghi Robinson & Kloss, 1920 – India
- Gallus gallus spadiceus (Bonnaterre, 1792) – Mianmar
- házi tyúk (Gallus gallus domesticus) – háziasított alfaj
Előfordulása
[szerkesztés]Ázsia délkeleti részén, a Himalája keleti részén, Dél-Kínában, a Maláj-félszigeten, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint legelők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 41–78 centiméter, testtömege 300–700 gramm.[5] Nagyon hasonlítanak a házityúkokra.
 |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Kisebb csoportokban növényi részeket és rovarokat keresgél az aljnövényzet között.
Szaporodása
[szerkesztés]Talajra készíti fűvel és bambuszlevelekkel bélelt fészkét.
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
- 1 2 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2026. február 13.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 – magyar neve
További információk
[szerkesztés]
- Gallus
- Madárfajok
- Banglades madarai
- Kambodzsa madarai
- Kelet-Timor madarai
- Kína madarai
- India madarai
- Indonézia madarai
- Laosz madarai
- Malajzia madarai
- Mianmar madarai
- Nepál madarai
- Pakisztán madarai
- A Fülöp-szigetek madarai
- Szingapúr madarai
- Thaiföld madarai
- Vietnám madarai
- Szamoa betelepített madarai
- Francia Polinézia betelepített madarai
- Új-Kaledónia betelepített madarai
- Réunion betelepített madarai
- Tonga betelepített madarai
- Puerto Rico betelepített madarai
- Az orientális ökozóna élővilága
- Hawaii betelepített madarai
- A Bahama-szigetek betelepített madarai
- Ausztrália betelepített madarai
- Barbados betelepített madarai
- A Dominikai Köztársaság betelepített madarai
- Haiti betelepített madarai
- Új-Zéland betelepített madarai
- A Fidzsi-szigetek betelepített madarai
- Saint Kitts és Nevis betelepített madarai
- Guadeloupe betelepített madarai